Sok anyuka ott rontja el, hogy elvár dolgokat, de nem mondja ki azokat. Miért? Miért nem tisztázzuk a bennnünk lezajló érzéseket velük? Miért jobb a napról napra felhalmozódó kritika az irányukba? Öntsünk tiszta vizet a pohárba az apákkal! Sosem késő leülni és elmondani őszintén, hogy mit is várunk tőlük!

Hölgyeim, fogadjuk el, hogy a férfiak agya nem úgy működik, mint a miénk. Bennük ritkán tudatosul, hogy a „nem kell segítened, hagyd csak, majd én” tulajdonképpen azt jelenti, hogy „mindennél jobba vágyom 10 perc pihire, kérlek csináld ezt most te”. Az ő életük nem változott meg gyökerestül, ehhez jön még hozzá, hogy csak igen kevés apának van gondolatolvasó képessége.

6 üzenet újdonsült apáknak:

# 1. Még mindig szeretnénk érezni, hogy szexisek vagyunk!

Azért, mert anyákká váltunk, még Nők maradtunk. Lehet, hogy a tavalyi farmerünk nem ezt mutatja, de ti mondjátok nyugodtan, hogy milyen csinosak vagyunk. Most mindennél jobban szükségünk van arra, hogy dicsérjetek minket, vegyétek észre az új frizuránkat…nem, nem elég annyi, hogy milyen jól áll a kezünkben a baba, vagy, hogy milyen jó anyák vagyunk! Ahhoz, hogy újra visszatérjen a csábos női énünk, kelletek ti is!

# 2. Értsetek meg minket!

Igenis félhetünk a babázástól, szoronghatunk a neveléstől, izgulhatunk egy-egy kisebb láztól is. Ne legyintsetek, és ne mondjátok, hogy „pár hónap múlva úgyis minden jobb és könnyebb lesz”.

Lehet, hogy ti egész nap dolgoztok a munkahelyeteken, de mi közben itthon tesszük ugyanezt. Képzeljétek el, hogy nem csak lógatjuk egész nap a lábunkat, és a játszótér is csak a gyereknek kikapcsolódás. Elfáradhatunk, belefásulhatunk a hétköznapok monotonitásába és igen, ebből valóban kikapcsolódást nyújthat egy facebook-os anyás csoport, vagy egy Született feleségek rész. Szóval ne cikizzetek!

# 3. Akarunk titeket, de…

Vágyunk a beszélgetésre, vágyunk az ölelésetekre, vágyunk a szexre, de gyakran ahhoz is meg kell erőltetni magunkat, hogy elvonszoljuk fáradt testünket és kiégett agyunkat a fürdőbe, fogat mosni. A  melleinkkel egyelőre hadilábon állunk,  vagy szétrobbannak, vagy plöttyedtek, vagy annyira érzékenyek, hogy még fürdésnél se szeretünk hozzájuk érni. Adjatok nekünk időt, kényeztessetek minket és legyetek türelmesek velünk.

# 4. Dolgoznak a hormonok.

Ne gondoljátok, hogy a szüléssel a hormonszintünk pikk-pakk visszaállt. Egy ideig még lehetünk házsártosak, kiborulhatunk a legkisebb dolgokon is. Ez nem azt jelenti, hogy örökre házisárkányokká változtunk, ez csupán egy átmeneti időszak. A legjobb, ha nem veszitek fel a kesztyűt, vita helyett egyszerűen csak öleljetek át minket, és mondjátok, hogy „Szeretlek”. Higgyétek  el, hogy ezektől meg fogunk nyugodni, és pár perc múlva visszaáll a kedves-énünk.

# 5. Kell egy kis segítség …

Nem azért adjuk a kezetekbe a gyereket, mikor beléptek az ajtón, mert unjuk. Egyszerűen felszabadító érzés, hogy nem csupán ránk hárulnak a kötelező teendők. Jól esik egy kis anyaság-szünet, ha csak 5-10 percre is. Annyira meg tud minket indítani egy váratlan elmosogatás, vagy egy hajnali megébredést követő visszaringatás, mint régen egy egész csokor rózsa sem. Használjátok ki ezt.

{adselite}

# 6. Pelenka pelenka pelenka!

A pelenkázás nem művészet és nem igényel szaktudást sem. A gyerekeink produktumai épp úgy tartoznak hozzátok is, mint hozzánk. Olyan sokszor cserélünk pelenkát, hogy már kézkrémre nem is kell költenünk – annyi kapcsolatunk van a popsikrémmel. Amellett, hogy nagy segítség, ha ti pelenkázzátok a lurkókat – mikor velünk vagytok – még rettentően férfias is. Bizony, egy pelusozós és büfiztetős apuka szexi – a mi szemünkben legalábbis, és ez az, ami számít, ugye?

kép forrás, inspiráció:: hebump.com, herpaperweight.tumblr.com, luaceleste.tumblr.com, thursdaywithcoffee.tumblr.com