Annak idején alig vártam, hogy gyermekeim szülessenek. Sokat beszélgettem előtte „gyerekes” nővéreimmel, láttam, ahogy az ő életük megváltozott. De azt, hogy ez szülőnek lenni, mekkora felelősség, csak akkor éreztem meg igazán, amikor megszületett az első kisfiam. Önmagában a felelősségvállalás a gyermekünkért természetes, de hogy mennyire mélyen érintenek meg dolgok, arra előre szinte nem is lehet felkészülni. Olyan tényezők szerepelnek együtt, melyeknek külön-külön is mind súlya van, együttes jelenlétüknek végképp erőteljes a hatása.
Ilyen tényező, hogy a számunkra legfontosabb emberek életéről van szó, teljes felelősséggel a mi kezünkben. Igen fontos döntéseket kell meghozni, ha nem is folyamatosan, de (mondhatni) évről évre mindenképpen – gondolok például az óvoda- vagy iskolaválasztára. Emellett van jelen a második tényező, még pedig, hogy reakcióink, válaszaink, döntéseink nem megismételhetőek. Nincsen ott a „replay” gomb: amit mondtunk, tettünk, örökre megmarad. És mindemellett folyton azt mérlegeljük, hogy ugyan bennünket a legjobb szándék vezérel, de a gyermek számára vajon az-e a legmegfelelőbb válasz, reakció, döntés, amit mi gondolunk.
{adselite}
Sokszor nehéz folyamatosan ennek a három szempontnak a közös halmazában egyensúlyozni, és mindemellett derűsen és örömtelien nevelni a gyermekünket. Az elmúlt években nagyon sokat foglalkoztam ezzel és a jó hír, hogy vannak kialakítható szokások, melyek ebben a halmazban benne vannak.
1. Legyen megfelelő a szülői minta. Légy minta a gyermeked számára ugyanúgy, amikor tisztaságot vársz el tőle, vagy időben érkezést, vagy „komolyabb” etikai elveket, például a becsületességet illetően. Ha kijavítod a rosszul visszaadó újságos nénit, várhatóan a gyerek is hasonlóan fog viselkedni idővel, hasonló helyzetben. Kutatások szerint a gyermekek viselkedésének 95%-a ered mintából és csak a maradék 5%-ot befolyásolja a szülőtől kapott direkt utasítás.
2. Tanuljon meg időt fordítani magára. Minél nagyobb a gyermek, annál jobban lehet erősíteni benne, hogy tudatosan figyelje meg az érzéseit, a reakcióit és fordítson időt erre a megismerésre. Ha Te éppen tudatosítasz magadban valamit, mondd el neki. Beszélj neki arról, hogy például észrevetted, hogy bármennyire is kedves a szomszéd néni, néha zavar, hogy sokat beszél. És hogy megpróbálsz ezen változtatni, és persze addig is valahogy tiszteletteljesen kezelni a dolgot.
3. Legyen pozitív az életszemléleted. Együtt örüljetek az apróságoknak, irányítsad a gyerek figyelmét olyan dolgokra, amiket nem vesz észre, vagy magától értetődőnek ítél. Ha kellemetlenség ér, találjátok meg, hogy mit nyertek vele, mit lehet tanulni belőle, mit lehet másképp csinálni, hogy ugyanaz többet ne forduljon elő.
4. Vacsorázzatok együtt. Sokszor volt nálunk is korábban, hogy tévémese előtt vacsoráztak a gyerekek. Jókat nevettünk, közös élmény volt, de nem volt az igazi. Pár éve csakis a konyhában vacsorázunk. Együtt. Eleinte még nehézkesen ment a beszélgetés, sok kérdést kellett feltenni, de aztán ez megváltozott. Sorban mindenki elmeséli a napját, és olyan dolgok is előjönnek itt, amiket az iskolából, óvodából hazafele nem is említettek. A következő napra vagy hétvégére is jól rá lehet így hangolódni.
5. Rendszeresen töltsetek időt a természetben. A mozgás és a friss levegő mellett külön nagyon, hogy rendszeresen töltsetek időt a természetben. Egy-egy erdei séta vagy a kertben való saját kis felfedezés, virágszedés, madárcsicsergés pótolhatatlan. Ez egy olyan program, amivel csak töltődni lehet.
6. Olvassatok minden nap. Ez is egy olyan szokás, amivel biztosan jó emlékeket szerzel és csakis jó irányba tereled a gyereket. Ha a különóra, sportfoglalkozás miatt csak az esti mesére marad idő, akkor legyen az a biztos pont, ne hagyd ki! Felbecsülhetetlen értéke van az élmények feldolgozásában, a képzelőerő és az érzelmi intelligencia fejlesztésében.
7. Olvassátok el a címkéket. Manapság egyre jobban figyelni kell, hogy mit eszünk meg, mit kenünk magunkra, melyik termék mikor jár le, melyik vitaminban mi van pontosan, és melyik terméknek mi az ára. Legyetek tudatos vásárlók a gyermekeddel együtt! Csak szokás kérdése: el lehet jutni arra a pontra, amikor a gyerek nem a verdás fogkrémet szeretné mindenáron, mert tudja, hogy vannak sokkal fontosabb szempontok is.
Kívánom, hogy minél több hasonló szokás legyen jelen életetekben, és hogy általuk a lehető legjobban használjátok ki az együtt töltött időt. Ha vannak még olyanok, amelyeket szívesen hozzá írnál a listához, várom a hozzászólásokban.
Ha még részletesebben érdekel ez a téma, és egyénre szabott segítséget szeretnél, keress fel a www.anyacoaching.hu oldalon keresztül.
képek forrása: thewaldorfconnection.com, www.netdoctor.co.uk, wallpapers4screen.com
