Bella Ferenc fotóst kérdeztük, hogy miként tudunk profi képeket készíteni otthon a babánkról.
Természetesen, mind a fények, mind a kellékek terén többet ad egy műtermi, vagy épp szabadtéri fotózás, ha azt egy tapasztalt fotós készíti el, profi fényképezőgéppel. Ám pár apró dolgot szem előtt tartva, otthon is remekbe szabott képek készíthetőek pici babákról, és örökmozgó gyermekekről egyaránt. Mondom is a legfontosabbakat:
A környezet
Amennyiben beállított képeket készítenénk, azt érdemes vagy egy egyszínű háttér előtt tenni, vagy kiválasztani a szoba azon részét, ahol kevésbé zsúfolt a tér. Figyeljünk arra is, hogy ne kerüljön a látószögbe ruhaszárító, belelógó láb – kanapé előtt fotózunk, amin épp ül valaki -, kábelek, zsinórok. Tehát semmi olyasmi, ami nem ad esztétikai értéket, vagy épp túl személyes a nyilvánossághoz.
{adselite}
Az egyszínű hátteret egész egyszerűen meg lehet oldani házilag is. Ebédlőasztal elől elpakolunk mindent, ráterítünk például egy nagy lepedőt úgy, hogy a fele lelógjon róla. Rögzítjük ragasztószalaggal, nehezékekkel, hogy feszes legyen, vagyis ne legyen benne törés ott, ahol az asztalról a földre lóg. Ugyanez nagyobb gyerekeknél asztal nélkül egy falnál is megvalósítható, az elv ugyanaz marad.
A kert, vagy egy park is jó környezetté válhat. Ilyenkor figyeljünk arra, hogy sose bokor előtt fotózzuk a picit, mert a sokféle zöld – főként, ha épp arra süt a nap – rettentően tarka hátteret kölcsönöz majd. A tűző napon sem túl szerencsés a kép készítés, mivel két eshetőség lesz; 1. mi állunk a napnak háttal, így a pici szemébe süt a nap, amitől hunyorítani fog, 2. mi állunk a nappal szemben, amitől túl árnyékos lesz a modell. Érdemes fák közé menni, ahol szűrt a fény.
A baba és gyerekfotózás két abszolút kedvelt és otthon is könnyen megvalósítható szemszöge a felülről fotózás – mikor a pici épp felfelé néz, egyenesen ránk -, vagy a szemből fotózott – amikor leguggolunk/ ülünk/ hasalunk az ő szintjére.
Babafotózás, avagy otthoni beállított képek
A csecsemőt érdemes hasra fordítva fotózni, akár úgy, hogy a mellkasa alá teszünk egy nem túl nagy párnát. Ez a pozíció segít megszüntetni a hadonászó kis karokat, és ő is biztonságosabban érzi magát. Készíthetjük a képet fölé hajolva, úgy, hogy csettintő, gurgulázó hanggal felhívjuk magunkra a figyelmét. Remek beállítás az is, ha lehasalunk elé, és szemből készítjük a képet.
A picit nagyobbat, aki már nem olyan elveszett hanyatt fekve, tegyük egy szőnyegre, és akár egy szék segítségével álljunk fölé. Vegyük fel vele a szemkontaktust – beszéljünk hozzá, adjunk ki érdekes hangokat. Bizonyosodjunk meg, hogy ténylegesen a baba szeme/arca felett állunk (lásd 1-2 kép közti különbséget).
A már ülni tudó babát érdemes szintén szemből, vagy felülről – szemkontaktust tartva – fotózni. A „kissé távolabb állok tőle, és lefelé tartom a fényképezőt” képek sosem adják vissza a kicsik csodaszép arcát és a méretek arányosságát.
Amikor már elindul, nagyon nehéz egy helyben tartani. Ilyenkor remek egy kosárnyi játék, ami elé odaáll, vagy leül és pakolgatja kifelé, nézegeti őket. A már említett két pozíciót érdemes itt is tartani.
A bátrabbak fotózhatnak részleteket is. A kis lábacskák, vagy a kezek, amint épp az ég felé mutatnak kifejezetten művészi hatást keltenek.
A tökéletes házi gyerekfotózás alapelvei:
1. Próbálj mindig az ő szemmagasságukból fotózni
2. Ne mindig a mosolygós kép legyen a cél – ha még is, akkor soha ne kérjük, hogy mosolyogjon, a műmosolynál nincs lélektelenebb.
3. Hagyjuk őket a saját környezetükben elmélyülni, vagy ha idegen helyen vannak, kapjuk el az első érdeklődő pillanatokat
4. Mindig légy résen, ne engedd le a kamerát! A legjobb pillanatok mindig akkor vannak amikor épp nem figyelnél
5. Legyél természetes, közömbös, vicces, és ne mond meg mit csináljanak, úgyis azt tesznek amit akarnak
6. Készítsünk sok képet – sokból mindig könnyebb találni egy fantasztikusan sikerültet, mint kevésből
7. Amikor csak teheted, rúgd fel az összes szabályt
