Hordozóeszköz választáskor rengetegszer hallja az ember azt a kifejezést, hogy ortopédiailag helyes legyen az „eszköz”! De, hogy mit is jelent mindez és miért fontos, az sokszor nem derül ki. Sok esetben a hordozóeszköz csomagolásán figyelemfelhívóan ott van a bűvös mondat, de tényleg minden kisbabának és hordozójának megfelel az adott termék? Nem olyan bonyolult jól választani, a gyártók temérdek kínálatából, elég néhány „szabályt” megjegyeznünk! Most pontokba szedve a babák szemszögéből vizsgáljuk meg, hogy mire kell odafigyelni, hogy a lehető legbiztonságosabb és legboldogabb módját válasszuk a hordozásnak.
A gömbölyű újszülött: a hordozó eszköz követelményei az első három hónapban
A fej-nyak-törzs szakasz helyes megtámasztása alapvető követelménye egy jó hordozóeszköznek. Minden újszülött a magzati létben való testhelyzetét veszi fel automatikusan életének első időszakában. Ilyenkor a nyaki gerinc szakasztól egészen a keresztcsontig a gerincoszlop ” C ” betűre hasonlító formát mutat. A mozgás elkezdésével, az aktív izommunka bekapcsolódásával egyidejűleg elkezdenek kialakulni a gerinc fiziológiás görbületei.
A fenti képekből kiderül, hogy a kisbabák izomzata, gerinc nyúlványaik körüli szalagjaik, ízületeik alkalmatlanok arra, hogy megtartsák a fejet, a törzset. Ezért a hordozóeszköznek minden szegmentet (A gerinc szegmentum 2 szomszédos csigolyát és a közte lévő porckorongot jelenti) feszesen alá kell támasztania,mintha még a pocakban lenne. 0-3 hónapos korig csak olyan eszköz elfogadott, ami a baba teljes testét körbeöleli. A hordozó személlyel szemben kell lennie a babának és mozgás közben is teljesen hozzá kell simulnia a hordozó személy mellkasához. A pici helyes helyzetben való megtartása mellett, mégis rugalmas anyagból kell készülnie, hogy ne akadályozza az újszülöttet a légzésben, ne vágjon be a hajlatoknál! Ilyen eszköz például a hordozókendő (rugalmas, illetve speciálisan szövött változata)
A gerinc helyes pozicionálása mellett a jó hordozóeszköz ismérve, hogy az alsóvégtagok úgy helyezkednek el benne, hogy azzal a csípőízület optimális fejlődését támogatja. Megszületéskor a csípőízületkezdetleges formát mutat a felnőtt korra kialakult ízülettel szemben. Hordozáskor ezért mindig olyan eszközt kell választani, ami a két alsóvégtagot olyan helyzetben tartja, hogy az csípő ízületi fej és a vápa megfelelően illeszkedjenek egymással. A csípő ízület egy ízületi fejből (combcsont feje) és egy ízületi vápából áll (medencecsont külső, oldalsó enyhén lefelé lévő homorú része). Csecsemőkorban avápa és a fej illeszkedése felületes, az izmok és szalagok gyengék. Fiziológiás mozgásfejlődés hatására az ízületi vápa a megfelelő helyen mélyül, a combcsont feje centrálisan belesüllyed a vápába és az ízületi porc folytonos képződése révén kialakul egy a tér minden irányában szabadon mozgó stabil ízület.
{adselite}
A legkedvezőbb helyzete a csípőízületnek ahhoz, hogy a fej és a vápa jó helyen kapaszkodjanak egymásba az úgynevezett „M pozíció” vagy „béka póz”.Ilyenkor a csípő legalább 90-100 fokban hajlított helyzetben van (térdek körülbelül köldökmagasságig felhúzva vannak) és 30-45 fokban terpesztettek!
Irány a nagyvilág: A hordozóeszköz követelményei 3-4 hónapos kortól
A picurkák mozgásfejlődése, ezáltal izmaik erősödése normális esetben párhuzamosan fejlődik a nagyvilág felé való érdeklődésükkel. Általában 3-4 hónapos korukra, már aktívan forgatják a fejüket, a kis kezeiket is elkezdik felfedezni, vannak, akik már forognak, kúszással próbálkoznak. Ebben az időben már érdemes új felhelyezési módot, vagy új hordozóeszközt használni, amiben a kis kezek már szabadabbak, nézelődni is tud a „kis utas”. A végtagok szabadabb mozgása mellett azonban a gerinc védelme meg kell, hogy maradjon. Ha elalszik a baba, a fejét mindenképp kell tudnia tartani az eszköznek. Az érdeklődő ficergés során nem szabad, hogy a hordozóeszköz kötései meglazuljanak, és ez által aszimmetrikus helyzetben hordozzuk a babát, mert ez hosszútávon a hordozószemélynek és babának egyaránt káros lehet!
Arra is figyelni kell, hogy a hordozó térdhajlattól, térdhajlatig alátámassza a combokat. Egyrészt így biztosítja a megfelelő terpesz nagyságot, másrészt megakadályozza, hogy a lábak súlya és a hordozóeszköz szélének a nyomása kimozdítsa az ízületi fejet a helyes pozícióból (következő kép).
A gerinc és a csípő helyzete anatómiájából fakadóan követi egymást. Ha az hordozás közben kiegyenesedik a hát- ilyenkor nagyon megfeszítjük a babát, a medence felső része előre billen- a csípők nagyobb terpeszbe kerülnek és az ízületi fej és vápa újra nem a megfelelő helyen fog ízesülni egymással. Ez oda-vissza így működik, így mindkét helyen csak a pontosan beállított úgynevezett soft hordozóeszközben lehet elfogadható!
A Mybabyhug babahordozói mind vertikálisan, mind horizontálisan követik a baba növekedését állíthatóságukkal. biztosítva minden életszakaszban a legmegfelelőbb támasztást 3-4 hónap fölött.
Végezetül ne feledkezzünk meg a picurka lábakról sem. Fontos, hogy ne szűk rugdalózóba hordozzunk, legyen bőséges helye a lábaknak, hogy a mozgást és keringést véletlenül se akadályozzuk. A kis csomagok az ölelkezős felfedezés során minden esetben a hordozó személy felé nézzenek, mert a hordozás nem csak az ortopédiailag helyes praktikumról szól, hanem a gyakran ijesztő újdonságok elöli menedéket is biztosítja. Ha a fent leírtak szerint, életkornak megfelelő anyagú, méretű hordozóeszközt választunk, aminek felhelyezéséhez szakértő segítséget kérünk, minden túlzás nélkül életünk legszebb percei közé varázsolhatjuk a hordozás perceit!
{adselite}
Petricsevics Krisztina, gyógytornász
Forrás:www.mybabyhug.com
