Te mennyire vagy magabiztos szülő? Lehet egyáltaltalán jó-jobb-legjobb szülőnek lenni? Mi alapján határozható meg, hogy jó szülők vagyunk-e?

{adselite}

A jó szülő ismérve a folyamatos fejlődés és önvizsgálat. Természetesen a “szülőséget” nem lehet iskola padban ülve megtanulni, és nem, egyáltalán nem biztos, hogy automatikusan azzá válunk, mikor gyermekünk születik. Bizony sok nevelési forma van, amit a mi szüleink mintájára kezdünk el alkalmazni, vagy épp szándékoltan az ellen. Egyik sem vonja maga után a “biztosan jó” kifejezést. Minden család más, ahogy minden gyermek is az, így érdemes egymásra hangolódva megalkotni a saját szülői stílusunkat, elveinket. Fontos, hogy sose erőltessünk magunkra olyat, amivel nem tudunk azonosulni. Figyelni kell a gyermekeinket, ha kell, alkalmazkodni az ő visszajelzéseik alapján. Határozzuk meg a főbb irányelveinket, igyekezzünk  következetesek, de nem rugalmatlanok lenni.

Abban egész biztos egyetértünk, hogy a  “jó szülőség” az élet egyik legnagyobb kihívása. Rettentően nehéz a gondoskodás-önállóságra nevelés, határtalan szeretet-elengedés, féltés-kibontakozás határán egyensúlyozni. Mikor túl sok az egyikből és mikor kevés a másikból? Erre nincs recept. Minden szülőnek, magának kell megtapasztalnia, hogy ő mit képes adni és a gyermeke mit képes befogadni.

Vannak azonban örök érvényű szülői vezető szálak, melyeket megerősítve, vagy épp hozzájuk toldva, könnyebben kialakíthatjuk a saját szülői utunkat.

A jó szülő 6 tulajdonsága:

1. Jó megfigyelő

Alapvetően fontos, hogy megismerjük gyermekünket. Hallgassuk meg, figyeljünk a jelzéseire, reakcióira – még testvérek esetén is gyakran vannak eltérések. A velünk született temperamentum határozza meg, hogy miként fogjuk fel/ fogadjuk be a világot. Erről ITT korábban már írtuk.

2. Kész a kommunikációra

Az ember alapvető igénye, hogy kommunikálhasson; figyeljenek rá, meghallgassák és megértsék. Ez épp úgy észrevehető egy kisbabánál, egy beszélni még nem tudó 2 évesnél, vagy egy iskola küszöbén álló csemeténél is. Add meg neki az osztatlan figyelmet, engedd, hogy meséljen, még akkor is, ha épp fáradt vagy, vagy tele van a fejed minden mással.

3. Elfogadóan szeret

Ez az előző két pontból következik. Ismerd meg a gyermekedet, fogadd el a hibáival együtt, és úgy szeresd. Ne próbáld megváltoztatni, mássá formálni; koncentrálj a lehetőségekre, amik valóban benne rejlenek.

4. Minőségi időt ad

Bizony nagy különbség van az “eltöltött idő” és a “minőségi időt” között. A lényeg; ha a csemetéddel vagy, akkor valóban vele legyél – tedd le a telefont, kapcsold át az agyad, éld át az együtt töltött időt.

5. Nyitott

Egy jó szülő beismeri, ha hibázik és keresi az új megoldásokat – lehet az a hisztihez való nyugodtabb hozzáállás, vagy épp egy másfajta fegyelmezési/jutalmazási módszer. Kutass, kérdezz más szülőket, akár a gyerkőccel is kitalálhattok valamit – meg fogsz lepődni azon, mennyire tudják, mi kell nekik.

6. Türelmes

Nem, nem csak a gyermekkel, de magaddal szemben is. A jó szülőség egy folyamat, aminek gyakorlatilag sosem érhetünk a végére, sose jelenthetjük ki, hogy “Heuréka!”, mivel a csemeték állandó változásban vannak, épp, mint mi. Jönnek a külső és belső hatások, nekünk pedig folyamatosan alkalmazkodni kell, kitalálni új dolgokat, fejlődni.

forrás: momjunction.com, summermurdock.com, architectureartdesigns.com