Az érzések és a gondolatok nagyon bonyolultak tudnak lenni. Az érzés és a gondolat közötti kapcsolat pedig még inkább. Egyre több szakember vallja, hogy az érzések tudatosításáról beszélgetni kell a gyerekekkel, így megtanulják minél könnyebben kezelni őket. Ha a szülő beszél az érzésekről, megtanítják szavakba önteni őket, akkor új vagy nehéz érzésekkel is sokkal könnyebben megbirkózik a gyerek.
Az alábbi pontok összefoglalják, hogy miről érdemes mindenképp beszélni a gyermekkel:
1. A gondolatok és az érzések összefüggnek.
Például, ha nehezebben megy egy feladat megoldása, akkor könnyen átfordul a „De nehezen megy, nem tudom megoldani?” gondolat „Olyan buta vagyok!” érzéssé. Az érzések nagyon gyorsan reflektálják a gondolatainkat. Érdemes azonban mindig a megoldás fele haladni és inkább azt a kérdést feltenni, hogy „Hogyan tudnám ezt most megoldani?”
2. Az érzések és gondolatok jönnek és mennek.
A nehéz érzések és gondolatok könnyen el tudnak árasztani és rabul ejtenek. Szerencsére ez mindig csak ideiglenes. El lehet játszani azzal a gondolattal, hogy az érzéseink olyanok, mint a felhők, folyamatosan mozognak, jönnek-mennek, nem létezik olyan, hogy „soha” és „mindig”.
3. Nem minden érzés és gondolat tükrözi a valóságot.
Agyunknak az az egyik legfontosabb feladata, hogy részinformációkat egésszé kerekítsen ki. Így azonban könnyen hiba csúszhat be – és az erdőben egy félig levelekkel takart botot is kígyónak nézhetünk. Mindig célszerű feltenni azt a kérdést magunknak, hogy „Biztosan igaz?”, amit gondolunk, hiszünk? Mennyire lehet igaz? És milyen más érzés vagy gondolat lehet pontosabb az adott helyzetben?
4. Az érzéseknek fizikai tünetei is lehetnek.
Érdemes a gyerekkel arról is beszélgetni, hogy az érzéseknek milyen hatása van a testünkre. A félelmet a gyomrunkban érezzük, a szomorúságot a mellkasunkban. Bátorítsd, hogy fogalmazza meg minél pontosabban az érzéseket, és a testi tüneteket, így sokkal könnyebben szembe is tud nézni velük és el tudja engedni őket.
5. Az érzések néha meg tudnak lepni.
Néha teljesen váratlanul törnek ránk érzések. Valaki furcsán néz ránk, meghallunk egy régi zeneszámot és hirtelen szomorúak leszünk vagy mérgesek, és nem is tudjuk, hogy miért. Segíts a gyermekednek ilyenkor megnyugodni. Vezesd vissza az időben, hogy kapcsolatot tudjon teremteni a felmerülő érzés és az események között, tudatosítsa a történteket.
6. A rossz érzések és gondolatok is rendben vannak.
Beszéld meg a gyermekeddel, hogy minden érzésnek van létjogosultsága. Annak is, ha irigykedik a barátja új biciklijére, és annak is, ha büszke a versenyben elért első helyezésére. Így szabadabban tud beszélni bármilyen érzésről is, amit megél.
7. Más érzéseit nem tudod irányítani.
Ha szokás is azt mondani, hogy „megőrjítesz”, jobb tisztában lenni azzal, hogy csakis a saját érzéseinkért és gondolatainkért vállalhatunk felelősséget, de azért kell is. Célszerű megtanítani gyermekünknek, hogy én-üzenetekkel fejezze ki magát és azon legyen a hangsúly, hogy ő hogy érzi magát.
8. A saját érzéseidet megtanulhatod uralni.
Adj egyszerű praktikákat a gyermek kezébe, amitől meg tud nyugodni. Számoljon el 10-ig, vegyen háromszor mély levegőt, igyon egy pohár vizet. Rendszeresen relaxáljon, meditáljon, mind segít, hogy erős érzelmek mellett is meg tudja őrizni a nyugalmát.
9. Segít, ha beszélünk az érzésekről.
Tanítsad meg a gyermekednek, hogy már az érzelem megjelenésénél beszéljen róla. Neked az a feladatot, hogy jó hallgatóság legyél, nem kell fegyelmezni, a problémát megoldani. Csak nyújtsd a gyermeknek azt a biztonságos helyet, ahol megnyílhat.
Amennyiben egyénre szabott segítségre lenne szükséged vagy egyszerűen csak magabiztosabb anya szeretnél lenni, keress fel egy első ingyenes beszélgetésre, és írj a hello@anyacoaching.hu címre.
Forrás: imperfectfamilies.com
Képek forrása: http://www.pagalparrot.com, novakdjokovicfoundation.org
