Fontos döntés előtt állnak ezekben a hetekben azok a szülők, akiknek a gyermekei vagy az ovit vagy a sulit kezdik el. Az alábbi szempontok figyelembevételével könnyebbé válik az ovi vagy iskolaválasztás, pro és kontra véshetjük fel mi szól a lehetséges sulik vagy óvodák mellett, illetve ellen.
Oktatási színvonal
A legfőbb szempontja az iskola vagy oviválasztásnak természetesen a tanítási színvonal. Hol ismerik fel csemetéink képességeit, munkálják azt meg. Hol tanítják úgy a tantárgyakat, hogy nem csak megtanulják, hanem meg is szeretik a fizikát, matematikát vagy irodalmat. Az óvoda az iskola alapozója, nem mindegy milyen ismeretekkel érkezik a lurkó a suliba. Az általános iskolán múlik, melyik középiskolába jut be a gyerek, ott mennyire szenved meg a jó jegyekért, vagy siklik könnyedén évfolyamról évfolyamra. A középiskola végén milyen eredménnyel ugorja meg az érettségit, hova tud továbbtanulni, milyen szakok jöhetnek számításba. Így épül fel rétegesen az oktatási rendszer, ahol minden lépcsőnek megvan a maga szerepe, fontos a jövőben.
{adselite}
Az első vélemények amikkel találkozunk, természetesen más szülők tapasztalata. Családunkból, baráti körből, vagy akár egy kedves ismerős a játsziról segíthet, tippeket adhat melyik iskoláról, óvodáról mi a tapasztalata. Figyeljetek oda, hogy hasonló értékrenddel, habitussal, nevelési elvekkel rendelkező anyukák véleményére adjatok.
Bár nem vagyunk egy pletykamagazin, de most mégis azt mondjuk, a jó iskoláknak jó a híre, a rosszabbaknak rosszabb. Szóbeszéd útján szépen lekövethető, melyik suli hol tanyázik a ranglétrán.
Óvodáknál és iskoláknál két fő típust különböztetünk meg, a hagyományos nevelési szemlélettel dolgozókat és a Waldorf rendszerűeket. Mi nem törünk egyik irányzat mellett sem lándzsát, de felhívjuk a figyelmet, az átjárhatóság igen problémás. Más ütemben tanítják a gyerekeket írni, olvasni, számolni, más ütemben tanítják az egyes tantárgyakat. Mindkét irányzatnak ugyanaz a célja, de más úton érik azt el, ezért menet közben az “átszállás” igen nehéz.
{adselite}
Nyílt napok – személyes benyomások
Minden óvodának vagy iskolának van nyílt napja, amikor bemutató órákra ülhetünk be, ismerkedhetünk a tanárokkal, körülményekkel – ezzel segítenek az ovi vagy iskolaválasztásban. Feltétlen menjünk el, de kezeljük helyén a látottakat, ilyenkor mindenki igyekszik a legjobbját nyújtani, tanuló, tanító. Egyes iskolákba a gyereket is magunkkal vihetjük a nyílt napokra, tegyük is meg, az Ő benyomása is sokat számít, mégiscsak neki kell éveket eltölteni ott.
Ismerkedjünk meg a tanárokkal, óvodapedagógusokkal. Térképezzük fel mire fókuszálnak, milyen elvek mentén tanítanak, nevelnek. Hagyatkozni kell emberismeretünkre, tudjuk nehéz percek, órák alatt megismerni valakit, de jelenleg ennél jobbat még nem találtak ki.
A nyílt napokon érdeklődjünk milyen arányban oszlanak meg a kötött és a szabad foglalkozások. Kezdeti években minél több szabad foglalkozás a célravezető, lassan az iskola közeledtével kell a hangsúlyt eltolni a kötöttebb irányba.
Anyagi háttér
A megfelelő anyagi háttér elengedhetetlen. Itt is, mint sok más esetben elmondható: sok pénz jó suli, kis pénz kevésbé jó suli. Pénz kell a jó tanárokhoz, az oktatási felszerelésekhez, képességfejlesztő foglalkozásokhoz, sportfelszerelésekhez, tornateremhez. Szörnyű, de vannak iskolák, ahol lassan krétára sem telik. Kukkantsunk be a tornaterembe, öltözőbe, mosdókba is, sokat elárul az anyagi háttérről.
A fejlődéslélektan számára már régóta ismert tény, hogy gyermekeink a kezdeti években a legfogékonyabbak az ismeretek felszippantására. Különösen fontos lenne, hogy az egy gyermekre elköltött költségvetési pénz a kezdetekben legyen a legnagyobb és haladva az évekkel fokozatosan csökkenjen. Sajnos hazánkban ez nagyjából fordítva van, ellentétben a nyugati országokkal, főleg az északi oktatáspolitikával. Hacsak nincs köztetek honanya, államtitkár vagy miniszter, máshogy nem tehettek ez ellen, csak azzal, hogy odafigyeltek az oviválasztásra és megadtok mindent a gyereknek, ami szükséges.
Kicsi vagy nagy óvoda?
Alapvetően ma már minden ovi és iskola ugyanakkora 25-30 fős csoportokkal dolgozik, de nem mindegy, hogy 25 fős az a csoport vagy 33. Minél kisebb, annál jobb. A pedagógus figyelmét minél kevésbé ossza meg a nagy létszám, minél jobban tudjon az egyénre is koncentrálni, a csoport mellett.
Ha gyermekünk hajlamos még megszeppenni, kicsit félős, azt is vegyük figyelembe, milyen kezdeti benyomásai lehetnek a gyereknek az első lépéseknél. Hatalmas udvar, óvoda, rengeteg gyerek, nem csoda, hogy félve közeledik a kapuhoz. Válasszunk kisebb óvodát, kisebb udvarral, kevesebb gyerekkel.
Vegyes vagy tiszta csoport
Az óvodák között vannak, ahol vegyes csoportokban történik a foglalkozás, korcsoportok szerint nincsenek különválasztva a gyerekek, míg a hagyományos csoportokban hasonló életkorú gyermekek vannak együtt. A vélemény megoszlik, sok éveket lehet hallani a vegyes csoport előnyeiről, azonban kétségek is felmerülhetnek ezzel kapcsolatban: A pedagógusnak nehéz úgy lekötni és tanítani a gyerekeket, hogy eltérő korú, fejlettségű, különböző igényű gyerekek veszik körbe a foglalkozásokon. Célszerű mind a két típust megnézni, a pedagógusokkal részletesen kitérni az egyes csoportok előnyeire, és működési elveire.
Úton a suliba, oviba
Végül a megközelíthetőséget is figyelembe kell vennünk, nem túl gyakorlatias 3 vagy 8 éven át órákat eltölteni a dugóban, átbumlizni a fél várost. Ha több gyerekünk van, próbáljuk összehangolni őket, ne legyen egymástól távol az óvoda és az iskola. Legyünk gyakorlatiasak, gondoljunk a későbbi évekre, gyerek fejjel, hogy közelíthető meg az isi, mennyire biztonságos az útvonal, mennyi idő, mennyire kényelmes. Az sem baj, ha kiépített kerékpárútvonal vezet az iskoláig, zárt kerékpártárolóval az udvaron.
Bizalom és szimpátia
A nyílt napra vidd magaddal gyermeked, és a választásnál és vedd figyelembe a saját benyomásaid mellett a gyermeked reakcióit is. (melyik csoportban hogy érzi magát?; hogy viszonyul a nevelőkhöz?; hol felszabadultabb?…) Amikor a mérleget készíted, vedd figyelembe, hogy melyik nevelőben bízol jobban emberileg és pedagógiailag. Amikor a lányomnak az óvodát kiválasztottuk közösen, a 2 kiscsoport között nem tudtam különbséget tenni. Mind a két óvónő szimpatikus volt, a véletlenre bíztam. Miután kiderült, hogy melyik kiscsoportba kerül, akkor lehetőségem volt egy hosszas beszélgetésre az óvónővel, és a csoport atmoszféráját átérezni. Nem éreztem úgy, hogy pedagógiailag elfogadnám az érveléseit és a nevelési elveimmel is ellentmondott. Átkérettem a másik csoportba a lányomat, és a legjobb döntés volt, amit tehettem. Nem bírálom felül egyetlen döntésüket sem, és nyugodt szívvel viszem minden nap, mert bízom bennük, és tudom, hogy nagyon jó helyen van. Igenis szükség van 5-10 perc mélyebb beszélgetésre a nevelővel, hogy akár pozitív akár negatív véleményt alkothass.
Nem kevés szempont, nem egyszerű döntés, de nagyon is fontos, éveket, évtizedeket határozunk meg. Ezért vegyétek sorba a fenn felsorolt szempontokat és körültekintően járjatok el, akkor hiba nem lesz! 🙂
Az olvasás közös élmény!
Ha tetszett oszd meg másokkal is;)
