Bejegyzésemben összeszedtem azokat a tévhiteket és hiedelmeket, amelyek miatt, bár nagyon sok kismama vágyna egy kis mozgásra, mégis bizonytalanság lesz úrrá rajta, hogy a baba-mama torna neki való-e. Mielőtt tovább olvasnád, a válaszom: IGEN!
„Ilyen programokra biztos csak tökéletes alakú, fitneszőrült anyukák járnak.”
Ha csak ez az, ami elválaszt attól, hogy kipróbáld ezt a szuper mozgásformát, akkor itt a jó hír! Egy közös dolog van csak a baba-mama tornára járó nőkben, ez pedig nem a jól kidolgozott testük, hanem az, hogy mindenkinél van egy kisebb-nagyobb, általában három hónap és három éves kor közötti szeretetcsomag, akikkel együtt tornáznak- vagyis mindannyian anyukák. Ők is sokszor fáradtak, bizonytalanok, szinte 100%, hogy kialvatlanok és valószínűleg szomjazzák a hasonló élethelyzetben lévő mamik társaságát. A baba-mama tornákon rengeteg új ismertség, sőt barátság is születik. El se hinnéd milyen sokszínű az anyukapaletta egy-egy ilyen órán. Van, aki szülés előtt is sportolt, de rengetegen vannak, akik most kezdenek neki a mozgásnak. Egy a lényeg: a torna közben felszabaduló boldogsághormonoknak köszönhetően a babával kapcsolatos napi teendők elvégzése is könnyebnek hat majd.
„Az én babám sokat sír, biztos zavarni fogja a többieket”
Ez ugye még csak meg sem fordult a fejedben? Mindenkinek szokott sírni a babája, ez egy nagyon jól ismert jelenség anyukakörökben. Szóval ha a tiéd is rázendít majd, biztosan edzett fülekre fog találni. Akit egy kis sírás zavar, az pedig eleve nem fog babás programokra járni. Az ilyen foglalkozásokon ugyanis -hála a babák szimpátia sírásának- rendkívül gyakori, hogy kitör az armageddon, és futótűzként mindenkin végigmegy egy-egy síráshullám. Szóval no para, lehet, hogy még társasága is lesz a babádnak a síráshoz.
{adselite}
„Végre egy hely, ahol mozoghatok picit, amíg a babám eljátszik a többiekkel”
Anyukák tornáznak, néha bevonják a gyakorlatokba az arra fogékony babákat, de mivel semmi nem kényszer, ezért az se baj, ha az aprónép egymással játszik, amíg a mamik mozognak. Milyen jól is hangzik! Szinte már túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Nem mondom, hogy nincsenek simulékony dedek, akik mellett anya tényleg önfeledten tornázhat, de azért arra készülj fel, hogy nem biztos, hogy az elején könnyen fogjátok tudni venni az akadályokat. Inkább olyasmi látványt képzelj magad elé, ahogy az egyik anyuka az egész torna alatt kezében tartja a belécsimpaszkodó gyermekét, vagy ahogy egy másik anyuka elvonul a sarokba, mert épphogy elkezdett tornázni, már szoptathatja is újra a kismanót. Eközben pedig néhány másik mami épp a piros pöttyös labdán összekapó kétéveseiket szedik le egymásról. Na ilyen egy életszagú baba-mama torna. Lehet, hogy az egyik alkalommal matricaként ragad rád a pici és alig fogsz tudni tornázni, de az is lehet (és a tendencia ezt mutatja), hogy legközelebb már tudni fogja, hogy biztonságban van, és egy csodás tornának lehettek részesei. Adj több esélyt magatoknak belerázódni a baba-mama tornás társadalomba.
„Mostantól, minden héten ott a helyünk a tornán!”
Túlvagytok a kezdeti nehézségeken, már a gyermeked is tudja, hogy mire számíthat a tornán, sőt várja is az alkalmakat, esetleg már otthon is magától elkezd tornázni, ha zenét hall. Végre révbe értetek, és elkezdhettek rendszeresen járni. Erre a gyerek pont akkor alszik el, mikor indulnátok, vagy már megint lebetegedett, esetleg annyira rossz éjszakátok volt, hogy neked nincs jártányi erőd se. Nem számít mennyit hagytok ki, mennyi torna esik ki egy-egy „babás krízis” miatt. Egy a lényeg: ne add fel! Egy baba mellett nehéz megtervezni az életünket, a programokat, tehát nem számít mennyi torna maradt ki, mert bármikor újrakezdheted. Az se tántorítson vissza, ha fáradt vagy. Jusson eszedbe az, hogy hiába fáradsz el a tornában, cserébe olyan energiák szabadulnak fel benned, amiktől úgy érzed bármire képes lehetsz!
