Ezentúl minden hetet Veletek nyitunk! Várandósokat, anyukákat érintő-, foglalkoztató-, megosztó témáinkra várjuk a TI véleményeteket is! Osszuk meg egymással tapasztalatainkat, véleményünket!
A következő heti témánk: Szülés utáni visszarendeződés, avagy mi legyen a 10 kiló plusszal?
cukimamik@gmail.com
„A szoptatás az embercsecsemők táplálásának biológiai módja. A testi és lelki egészség számos területére jótékony hatással van, olcsó és környezetbarát.” La Leche Liga
Ezzel nehéz lenne vitába szállni, a probléma ott kezdődik, hogy milyen áron kell szoptatni… Kell, vagy inkább lehetőség? Ti, hogyan éltétek meg?
Vannak praktikák; sok pihenés, sok folyadék… Kinek a rántott leves, kinek a madártej, kinek a szoptatás utáni fejés, kinek a lehető leggyakoribb ciciretétel.
Köztudott, hogy a stressz, a fáradság nem tesz jót a tejtermelődésnek. Köszönjük, és akkor valaki mondja el, hogy hogyan ne stresszeljünk egy újszülött mellett, akit megfogni is félünk, olyan picike, és gyakran sír, de lövésünk sincs mitől. Fáradság? Ugyan kérem, hisz nem dolgozunk, annyit alszunk, amennyit nem szégyellünk, igaz?
Örök kérdés és dilemma egyben; miért van az, hogy van, aki 3 évig, vagy akár tovább is képes szoptatni gyermekét, és van, aki egyáltalán nem? A tápszer valóban egyszerűbb, mint anyatejjel táplálni a babánkat? Ördögtől való-e, ha elfogadjuk, nincs több tej és bemegyünk a patikába? Érezzük-e kellemetlenül magunkat, hogy cumisüveg helyett a melltartót kapcsoljuk ki? Az idegösszeomlás szélére sodorhat-e a tej utáni vágy?
{adselite}
Nézzük meg mi az álláspontja klubbunk állandó tagjainak és vendég anyukánknak!
Laura
29 éves, két gyermek édesanyja
(Milla 33 hónapos, Lina 3 hónapos)
Két gyerekem van, két tapasztalattal. Millánál is nagyon szerettem volna eme csodát átélni, de akkor ott, tipikus első gyermekes anya voltam, azaz hagytam magam sodródni. Lányom nagyon éhes volt, olyannyira, hogy próbáltam pici vízzel húzni az időt, hogy gyűljön egy kis anyag a ciciben. Ezzel azt értem el, hogy megtapasztalta a cumisüveget, aminek hatására két kézzel, teljes erővel lökött el magától, mikor legközelebb próbálkozni szerettünk volna. Még a csecsemős sem tudta a fejét odatolni, így kapott tápit. 6 hónapig kapott anyatejet tápis kiegészítéssel.
A kicsi viszont nagyon jó fej volt. Nagyon erősen szívta a még üres cicit, egy darabig. Aztán nála is volt egy „holtpont”, mikor már én kértem a tápit, mert lilára sírta magát a baba. Megegyeztünk a védőnővel a kórházban, hogy még 2 órát várunk. Nagy szerencsénkre. Beindult a tejcsi, a próbaszopi is jól sikerült. A második lányom most 3 hónapos, csak anyatejet kap és cici-függő. Sem cumi, sem cumisüveg nem játszik. Ellentétben a naggyal, aki a mai napig nagy cumis.
Szeréna
27 éves, egy gyermek édesanyja
(Csenge 8 hónapos)
Nagyon nehezen indult be a szoptatás, még a kórházban nagyon kikezdte a mellbimbómat és kénytelen voltam mellbimbó védővel szopiztatni, mert rettenetesen fájt! Házi praktikám; ha jó alaposan bekentem anyatejjel a kisebesedett mellbimbót, akkor nagyon hamar helyre jött. Visszagondolva, bírnom kellett volna a fájdalmat, mert gondolom ennek köszönhetően elég sokat visszaesett Csenge súlya. A kórházban, mint első gyerekes anyának, részletesen nem mondtak semmit a szoptatással kapcsolatban. Ez nagyon hiányzott nekem, így mindent én tapasztaltam ki, hogy jó a Csengének és nekem.
Első alkalommal mentünk tanácsadásra mikor lemérték és a doki közölte, hogy most tegyünk egy próba szopiztatást, hogy elegendő- e a tejem, mert ha nem akkor tápszerrel kell kiegészíteni. Elküldött minket sétálni, hogy 1 óra múlva menjünk vissza. Na, ekkor eltört a mécses, hogy nem tudom szopiztatni és tápszeres lesz a babám. Teljesen magam alatt voltam. Visszaértünk, megtörtént, lemérték előtte, hogy mennyi és evés után is. Ezután közölte a Doki, ha ennyit eszik, akkor nem lesz probléma. Uh, nagy kő esett le a szívemről. Ettől függetlenül 7 hónapos koráig tudtam szoptatni ezután mar szükség volt tápszerrel kiegészíteni a táplálását, mert nem volt elegendő az anyatej.
A tápszer nem ízlett Csengének, 3 fajtát is kipróbáltunk mire az egyik bevált neki. Imádtam szoptatni! Egyik legcsodálatosabb dolog, amit anyaként átélhettem eddig. Nagyon sajnálom, hogy ma már sokkal ritkábban tehetem ezt meg, de annak is örülök, hogy eddig tudtam szoptatni. Még volt a napokban is, hogy szopizott. Tejszaporító teát ittam + sok folyadék, gyümi, na meg persze sok édesség, aminek az lett az eredménye, hogy elég sok kiló maradt rajtam. De most már, hogy nem igazan szoptatok, szeretném visszakapni a régi testemet, így indul az itthoni torna + egészségesebb étkezés…
Eheti vendégünk:
Ági
35 éves, egy gyermek édesanyja
(Levente 1,5 éves)
Nekem icike picike cicim van, és mindig attól féltem, hogy, ha egyszer gyerekem lesz, nem tudom majd szoptatni. Aztán jött a Levike. A terhesség utolsó időszakában már volt előtejem. Sajnos koraszülött lett, így 4 hetet kellett bent lennünk a kórházban. 5 napig volt inkubátorban, azalatt a csecsemősöktől nem sok segítséget kaptunk. Mondtam, hogy jön a tej, ők meg, hogy fejjem le és öntsem ki, tápszerezik a Levit. Kibuktam, hogy mi van? Férjemmel bementünk és mondtuk, hogy márpedig amit én lefejek, azt fogják neki adni! Elég sterilen indult a szoptatásom, de utána nagyon ráéreztünk a fiammal, és még most is lefekvés előtt cicizik, amit én imádok, ez a mi meghitt pillanatunk.
A tápszertől mindig idegenkedtem, örülök, hogy nem kellett adnom a Leviknek. Szerintem előbb vettem volna anyatejet, mint adtam volna neki tápszert.
Köszönjük az anyukáknak, hogy megosztották velünk mindezt!
Jövőhéten találkozunk!
