Nektek volt ma már agydaganatotok? Nekem igen. Fáj a fejem, ingerlékeny vagyok, szédülök, a háziorvosom, Dr. Google szerint ez kizárólag agydaganat lehet. De voltam én már minden: gyomorfekélyes, alzheimeres, szürke hályogos, volt vándorszemölcsöm, tályogom, talán egyszer már leprás is voltam.
{adselite}
Persze alapvetően nincs semmi bajom, leszámítva a férjem által diagnosztizált krónikus hülyeséget. Csak Dr. Google akar állandóan meggyőzni az ellenkezőjéről. Márpedig azt tudjuk, hogy amit az internet mond, az úgy is van! Csoda, hogy skizofrén is lettem?
Öndiagnosztika
Nálam az egész a terhességgel kezdődött. Tényleg „más” állapot, a tested napról-napra új dolgokat produkál, meg vagy ijedve, figyelsz a legkisebb rezdülésre és vagy az orvosodat zaklatod, vagy a legkézenfekvőbb dolgot választod: beírod a keresőbe. Na, és itt elszabadul a pokol. A legáltalánosabb tünetekre, lsd. fejfájás, a legdurvább megfejtéseket találod, daganattól – parkinsonig, ha pedig a találathoz hozzászólások is kapcsolódnak, hívhatod is a piócás embert. Mindenkinek van ismerőse, rokona, boldog őse, akik mind a legelképesztőbb módon betegedtek meg és rögtön el is látnak jobbnál-jobb tanácsokkal, amiből még véletlenül sem fogsz találni két egyformát. Segítőkész és lelkes anyukák mesélik el saját tapasztalataikat és hozzák rád a frászt, ahogyan a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Veszélyes út ez, mert a virtuális világban nagyon könnyű betegségeket diagnosztizálni, már egy tünet alapján is halálos kórt vizionálni: gyomorrontásból gyomorfekélyt, lábzsibbadásból szklerózis multiplexet, fejfájásból agydaganatot.
Szakemberek hada hívja fel a figyelmet arra, hogy az autodidakta öndiagnosztizálás mennyire veszélyes folyamat kezdete, a statisztikák szerint azonban az emberek jelentős része azonnal az internetet böngészi, ha valami szokatlan változást érzékel magán, beleértve engem is, úgyhogy ha holnap rendbe jön az agyam (hangos röhögés az uramtól), tartok tőle, hogy találok mást, amin aggódhatok, ez egy végtelen körforgás.
Amúgy én a szerencsések közé tartozom, csak hobbihipochonder vagyok, de a jelenségnek már van neve is: cyberhondria, azaz az internetről szerzett diagnózis okozta szorongás. Ilyenkor az ember őrült módon kutat a neten, hogy megtalálja a problémája okát, vagy ami még rosszabb, egy már felfedezett problémára találjon minél több igazolást, anélkül, hogy egyáltalán orvoshoz fordult volna. A Microsoft kutatói szerint, akik sok ezer internetező kutatási szokásait figyelték és elemezték, a fejfájás kifejezésre a találatok egynegyede az agytumort nevezi meg a lehetséges okok egyik legvalószínűbb kiváltójaként, a találatok alapján pontosan akkora eséllyel, mint a szokásos napi kávéadagunk elmaradása okozta fejfájás.
Betegségek házi kezelése by google
Hogy mik az okai? Egyrészt az internet kéznél van. Ha péntek éjszaka megjelenik a gyereken egy gyanús kiütés, kézenfekvő lehet, hogy nem az ügyeletre cipeled be, hanem megpróbálod kitalálni, mi lehet az és valami otthon fellelhető módszerrel orvosolni. Ennek viszont megvan az a veszélye, hogy valami sokkal ijesztőbb dolgot találsz, mint amire számítottál és két nap stressz után szirénázva rohansz a sürgősségire, mert biztos vagy benne, hogy Chikungunya-vírusa van a gyereknek.
Mi a megoldás? Talán először annak a felismerése, hogy az internet nem kórház, a google pedig nem az orvosunk. Nagyon sok segítséget ad és az élet számtalan területén támaszkodhatunk rá, könnyíti meg az életünket, de soha ne fogadjunk semmilyen állítást készpénzként. Fontos a forráskritika, az információk több oldalról történő leellenőrzése, az összeesküvés-elméletek fenntartásokkal kezelése. A tüneteink az esetek legnagyobb részében egészen banális problémák, valószínűleg nem kerülnénk be velük egyetlen Dr. House epizódba sem. A fejfájás leggyakrabban dehidratáció, stressz, frontok jele, a torkunk nem gégerák, hanem egy sima fertőzés miatt fáj, a hátunk az ülőmunka és a mozgásszegény életmód miatt, a bőrpír többnyire kiszáradás… ne essünk pánikba, inkább forduljunk orvoshoz! Nem kell elbagatellizálni a problémákat, de ne kezdjük el temetni magunkat 5 perces böngészés után. Már meglévő, szakember által feltárt problémákra sokkal hatékonyabban használható az internet, de itt is nagyon fontos a forráskritika, mielőtt belekezdenénk egy ismeretlen csodadoktor által javasolt alternatív kezelésbe. Épp elég dolog van egy átlagos hétköznap, amin idegeskedhetünk, lehetőség szerint ne gyártsunk magunknak felesleges problémákat.
