Vannak jó napok, kevésbé jó napok, és kifejezetten szar napok. Általánosságban elmondható, hogy tele vagyok energiával, de amikor az energiakészletem leapad, akkor is muszáj tartanom magam. Sokszor nekem sokkal rosszabb, ha leülök, ezért inkább próbálok folyamatosan mozgásban lenni. Vagy otthon játszom a gyerekekkel, vagy pakolok, vagy bármit, főleg ha rám jön egy fáradtság-hullám, vagy inkább programokat szervezek a családnak, így a folyamatos mozgás közben nem jut időm fáradtnak lenni.  Nagyon kíváncsi voltam, hogy egy anya hány lépést tesz meg egy nap, hány kilométer van a lábában estére, mialatt talpon van egész nap. 😉 Beszereztem egy Fitbit fitneszpántot, melyet egész nap viseltem, és az eredmény, hát igen megdöbbentő lett a nap végére.:) 

Budapest gyerekkel- Fedezd fel a város élményeit…

A Fitbit fitnesz óráról elöljáróban annyit, hogy azonkívül, hogy nagyon esztétikus, méri a pulzust, a lépések számát, fitnesz programra lehet állítani, alvásfunkciót be lehet állítani vele, valamint hány kilométert teszel meg egy nap, és még egy csomó mindent be lehet állítani rajta.

Első célállomás: Fitnesz park

A reggel a megszokott rutin szerint alakult, felébredtem, elkészítettem a gyerekek kakaóját, egy gyors reggelit összedobtam, majd miután a reggeli készülődésen túljutottunk, együtt lementünk a fitnesz parkba egy kicsit mozogni. Miközben én elvégeztem a „kötelező” feladatokat, ők is velem együtt mozogtak, és közben hatalmasakat nevettünk. Ezért is szeretem az ilyen aktív napokat,mert mire ránéztem az órára, már majdnem 10 óra volt. Szuper a legjobb idő arra, hogy összepakoljunk és kihasználva a jó időt elmenjünk egy piknikkel összekötött parkba, ahol egy kockás pléden megpihenhetünk, nasizhatunk, és a közelben lévő játszótéren kiélhetjük mozgásigényünket. Imádok velük lenni, de társaságra is vágytam, és miután a férjemet ezen a napon hanyagolnom kellett, így pár telefon után csatlakozott hozzánk két barátnőm gyerekestül, így immár 8-an folytattuk az utunkat. 🙂 

[quote width=”auto” align=”none” border=”#b94783″ color=”#444″ title=” „]

Tipp: Anya-lánya leggingsek már itthon is kaphatók a  Patent DUO-nál. [/quote]

Második célállomás: Hajógyári-sziget

Fotó: Stollár Imola

Nagyon szeretem a Hajógyári sziget játszóterét, ahogy a gyerekeim emlegetni szokták az „óriáscsúszdás hely”. A játszótér két részből áll: egy kisebbeknek és egy nagyobb gyerekek részére felépített csúszda-park. A kicsiknek hinta, homokozó, pörgő, csúszda áll rendelkezésre, míg a nagyobb gyerekeknek  2 óriás – legalábbis nekem az:)- csőcsúszda, 1 széles csúszda, 1 kanyargós csúszda, valamint egy erődítménybe felmászva 2 különböző szinten 2 csúszdán érkezhetnek meg a gyerekek.

Fotó: StolllárImola

Ezenkívül pedig függőhíd is van, valamint egy nagy kör alakú játék, amit őszintén szólva nem jöttem még rá, hogy mi  lenne igazából, de a gyerekek jól elszórakoznak rajta. Szóval kisebbek és nagyobbak egymás mellett simán eljátszhatnak, miközben egy kockás plédet a fűbe terítve piknikezhetünk a napsütésben. Ha véletlenül nem hozol magaddal harapnivalót, az sem gond, hétvégén vannak árusok, akik vattacukrot, hotdogot stb… árulnak, igaz egy vagyonért, de ha nincs más, ez is jó!:)   Ami pedig plusz-plusz pozitív pont, hogy végre a játszótér mellé építettek egy nyilvános WC-t.

Szóval a kis csipet-csapat feltalálta magát a játszótéren, miközben mi leterítettük kockás plédünket a fűben, majd ha hanyatt nem is vágtuk magunkat, de 1 percre sikerült leülnünk, míg az első gyerek meg nem érkezett valami nyűggel.:) Az az igazság, hogy azt vettem észre magamon, hogy együtt könnyebb. Ha a baráti társasággal megyünk kirándulni, játszizni, bár több a gyerek, de valahogy sokkal könnyebben veszem az akadályokat, sokkal lazább vagyok én is, valahogy így sokkal jobb.

A Hajógyárin egészen délután 5 óráig elvoltunk, játszottunk, kidumáltuk magunkat a csajokkal, majd miután már a gyerekeknek is elég volt, útnak indultunk a hozzánk közel eső fagyizóba. 

Harmadik célállomás:Szent István park

Mire a fagyizóba értünk, éreztem, hogy szükségem lesz mostmár arra a délutáni kávéra, ami kimaradt a Hajgyárin. A fagyi mellé benyomtam a kávét, közben jelzett nekem a Fitbit karóra, hogy már 10 perce ülök- milyen kis kedves:)- odafigyel rám, ekkor már szép számmal megnőtt a lépteim száma. A Szent István parkban pedig azt szeretem, hogy fagyizóból, kávézóból nincs hiány, a hangulat mindig jó, és a Szent István Parkba is érdemes bemenni a játszira, vagy a parkba, ami fákkal árnyékolt. 

Negyedik célállomás: Római part

Nem volt elég aznapra a nyüzsgésből, mire hazaértünk a férjem is végzett a munkájával- rábíztam az erkély csempézését:)- a barátaink épp a Római partra tartottak hekket vacsorázni. Miután nem volt otthon kaja, a gyerekek imádják a hekket, a férjemnek kopogott a szeme az éhségtől,  nekem jojózott a szemem a fáradtságtól, így még leugrottunk a Rómaira hekket enni. Imádom a Római hangulatát, ide érve mindig elfelejtem fáradtságom, bánatom, vagy ami épp van… eddig egyik hekkesben sem csalódtam, és most is a legjobb helyet kifogtuk. Tömegben nem volt hiány, míg vártuk,hogy a kajánk elkészüljön, a gyerekekkel a Duna-parton kavicsot szedtem, faágakra vadásztunk…

Végső célállomás: Az ÁGY 

Szerencsésnek mondhatom magam, csodás napot töltöttem el egész nap azokkal, akiket nagyon szeretek. Még olyan sok helyre szívesen elmentem volna ( Budai vár, Olimpia park, Városliget), de mára ennyi jutott. A nap folyamán mindig becsatlakozott valaki, aki az életemben fontos szerepet játszik. Így tényleg nagyszerű dolog az anyaság. 🙂 Reggel kilenckor indultunk el, és este fél kilenckor értünk haza. A gyerekek nem panaszkodtak, hogy fáradtak lennének, azonban egy pillanat alatt elaludtak. Én még elpakoltam, tettem-vettem, majd óvatosan megnéztem mit mutat a Fitbit fitnesztpánt kijelzője. Aznap 16.531 lépést tettem meg.  Olyan rohadt fárasztó dolog anyának lenni…és olyan csodálatos is egyben…ezekkel a gondolatokkal 1 percen belül én is álomba merültem.