A találó elnevezés onnan ered, hogy az ilyen típusú anyukák (vagy apukák) helikopter módjára keringenek gyermekük fölött. Állandóan védelmezni, óvni próbálják a csöppséget, és lehetőség szerint mindentől igyekeznek megkímélni. Ám ennek a magatartásnak több hátránya van, mint amennyi előnye.
Miért alakul ki?
Egyértelműen azért, mert a szülő a legjobbat szeretné a gyermekének. Természetes, hogy legszívesebben minden fájdalomtól, csalódástól megóvnánk őket, és az is normális, hogy folyton aggódunk, nehogy elessenek, megsérüljenek, vagy akár komoly gondjuk adódjon. A probléma az, hogy ezeket a félelmeket óhatatlanul is kivetítjük a gyermekekre, és mindez magával hozza azt is, hogy érezni fogják a bizalmatlanságot. Márpedig abból rengeteg nézeteltérés, feszültség születhet (a sok-sok érzelmi probléma mellett), ha a gyermekek azt érzik, nem bíznak bennük a szüleik. Holott ez az egész tényleg csak a szeretetből adódik, mégis rosszat tesz az élet egészét vizsgálva.
Na de miért ne legyél helikopter anyuka?
- Mert nem lesz önálló a gyereked. Ismerős, mennyire idegesítőek azok a férfiak, akik még felnőtt korukban is az édesanyjuktól függnek? Képtelenek kimosni a ruháikat, megoldani az étkezésüket, nem beszélve a nőügyeikről… Nos, az ilyen férfiak valószínűleg – sok egyéb mellett – élvezhették anyjuk mindentől óvó védelmét, aminek nem csak pozitív kivetülései voltak, hanem negatívak is. Ilyen pl. az, hogy képtelenek az önállóságra. És ez természetesen nem csak a férfiakra igaz…
Fotó: cdn.sheknows.com
- Mert nem tapasztalnak semmi negatívat. Minden gyermek- és kamaszkorban elkövetett hiba ahhoz vezet, hogy felnőttként már ne kövessük el őket. Már nem markolsz rá a csalánra, mert tudod, hogy mennyire csíp – és nem biztos, hogy elhitted, amikor anyukád óva intett, sokkal valószínűbb, hogy megtapasztaltad. Ez csak apró példa, de pontosan így működik a nagybetűs élet is. Elköveted a hibát, majd levonod a tanulságot, és később a sokkal jobb utat választod.
- Mert tőled vár minden megoldást. Egyrészt hízelgő, ha a gyermeked a lehető legnagyobb mértékben támaszkodik a véleményedre, másrészt viszont nem szabad, hogy minden döntésében tőled függjön. Természetes, hogy felnőttként is szeretné megismerni az álláspontodat, ez azt jelenti, hogy valamit nagyon jól csináltál. Viszont, ha minden döntése előtt téged keres, legyen szó munkáról, párkapcsolatról, vagy akár arról, mit egyen, kivel barátkozzon stb. akkor az nyilván nem egészséges sem gyermekként, sem később. Márpedig, ha egyáltalán nem hagyod kibontakozni, akár ez is lehet az eredmény.
- Mert csak sodródik majd az árral. A problémamegoldó-készség kifejlődéséhez arra is szükség van, hogy a gyermeked nehézségeget éljen meg, amiken aztán felülkerekedhet. Ha ez nem történik meg, akkor természetesnek veszi majd, hogy a gondjait mások oldják meg. Mit jelent ez? Részben azt, hogy még felnőttként is neked kell irányítgatnod, állandóan segítened, részben pedig azt, hogy alá fogja rendelni magát mások véleményének, döntéseinek. Nem fog kiállni magáért, az igazáért, hiszen sosem kellett ezt gyakorolnia. Ez éppúgy veszélyes a párkapcsolatokat illetően, mint a munkahelyen, vagy a közösségben.
- Mert lázadnak. A kevésbé akaratos gyermekek alárendelik magukat a szülőknek, és később mindenki másnak, továbbá átélik az említett problémákat. Az akaratosabbak azonban lázadni fognak szüleik, és az egész világ ellen. Hogy ez hova vezet? Amint módjuk támad, eltűnnek otthonról, megromlik a kapcsolatuk szüleikkel, és ebből ered az is, hogy akár hónapokig, évek nem kommunikálnak a családdal.
{adselite}
Egy szó, mint száz, baromira rossz ötlet mindentől védeni a gyermekeket, bármennyire is a jó szándék vezérli a szülőket. Sajnos azonban iszonyúan nehéz eltalálni azt az utat, ami nem túl megengedő, határokat jelöl ki, de nem is azt jelenti, hogy mindentől elzárjuk a csemetéinket – legyenek ezek az élmények rosszak, vagy éppen jók. A visszaigazolás sajnos csak sok-sok év múlva fog ténylegesen jelentkezni, addig pedig meg kell próbálnunk a lehető legtöbbet kihozni anyaságunkból, szülőségünkből anélkül, hogy gyermekünk személyisége, egyénisége csorbát szenvedne.
Fejléc: Forbes.com
