A 21 hónapos már nem baba, éppen ezerrel teper a gyerekké válás felé. És ezt nyugodtan értelmezhetjük szó szerint, hiszen lendülete és energiája elég lenne egy sugárhajtású repülőnek is.

{adselite}

A 21 hónapos kisgyerek szociális, és beszédfejlődése

Egyszerű feladatokat könnyedén (és most éppen örömmel) teljesít: elrakja a babákat, dobozba teszi a kockákat, leparkolja az autókat, ha kérjük. Ez az az időszak, amikor megalapozhatjuk azt, hogy megtanuljon elpakolni maga után, mert most szívesen segít, hasznosnak és fontosnak érzi magát, ha apró feladatokat bízunk rá.

Szókincse egyre nagyobb és aktívan használja is, rövid, pár szavas mondatokat használ. Tárgyakat, embereket, állatokat a nevén nevez, ha rámutatunk, és képek alapján is egyre több minden felismer és megnevez. Hallgassatok és meséljetek meséket, énekeljetek, mondókázzatok, tapsoljatok hozzá, legyen interaktív, ugrándozzatok és utánozzatok, így fejlődik a beszéd, a mozgáskoordináció, ha pedig tudjátok ezt nagyobb társaságban csinálni, hasonló korú gyerekek között, akkor a szociális készségek is. Majd minden hangot ismer és képez, de persze még előfordulnak hibák és tévesztések, a c, sz, s, r betűk kimondása okozhat nehézségeket. Ebben a korban ez még egyáltalán nem probléma, nem kell azonnal logopédushoz fordulni, még bőven van ideje megtanulni és sok gyakorlással jó eséllyel elsajátítani. Egyre többször eljátszik már a kortársaival, rövid ideig, de persze kompromisszumok kötésére és osztozkodásra még ne nagyon számítsunk. A dühkitörések és a fizikai erőszak még mindig előkerülhetnek, ebben továbbra is legyünk nagyon következetesek.

Kialakult és néha egész megrögzött szokásai, egyenesen rigolyái vannak, csak a kék bögréből lehet inni, csak egy alvóka felel meg a pihenéshez, stb, itt nem érdemes nagyon vitatkozni, biztonságot és megnyugvást okoznak a rendszeresen ismétlődő és megszokott dolgok. Ez vonatkozik a meseolvasásra, tévénézésre is, heteken-hónapokon keresztül is ragaszkodhat ugyan ahhoz a történethez, ez nem baj, legfeljebb a mi idegrendszerünket amortizálja le, ha ezredszer és végig kell néznünk, mondanunk a Kisvakondot a városban…. de a cafatokban lévő anyai idegrendszer nem nagy áldozat és amúgy is jellemző erre a korszakra.

Időérzéke még nem kihalkult, ez persze lehet jó is és rossz is, van, hogy egy fél órát is egy örökkévalóságnak érez nélküled és van, hogy egy napig fel sem tűnik a hiányod… és persze ilyenkor nem tudod eldönteni, hogy melyiknek örülj jobban. Próbáljatok meg egymás nélkül tölteni kis időt, a gyereknek nagyon jót tesz a nagyszülő, barátnő, számára kedves ember társasága (ha van rá igénye!), és persze a szülőknek is sem jön rosszul egy kis potya idő kettesben, vagy akár csak egy gyerekkel kevesebben.

Öltözésnél-vetkőzésnél segít, önállóan kezet mos és megpróbálja megtörölni, egyedül fogat mos – persze itt még feltétlenül utána kell dolgozni, mert csak a mozdulatok vannak meg, alapos tisztításra nem képes.
Lassan ismerkedni kezd a bilivel, ne várjunk még tőle szobatisztaságot, de már képes arra, hogy jeleit adja annak, ha wc-re kell mennie, toporog, nyugtalan, fészkelődik. Persze ez még nem tudatos és irányított, de mindenestre már lehet felkészülni s dologra.

Játék -, és mozgásfejlődés

A legjellemzőbb játéka most az utánzás, ne aggódj, hogy nem kerülnek elő a vagyonokért vásárolt fejlesztő játékok, most sokkal izgalmasabb utánozni anyát, ahogy söpröget, apát, ahogy autót szerel, a nagytesókat, ahogy tanul. Babát etet, felmos, tereget, porszívózik, minden érdekes, amit a nagyok csinálnak. Adj a kezébe igazi, felnőtt dolgokat, kis lábasokat, fakanalat, apa adja oda az olajos rongyot akár, ha szerel, vond be a házimunkába, persze csak játékosan és kalkuláld rögtön bele, hogy minden kétszer annyi ideig fog tartani, de ha nem rohansz, akkor ne sajnáld rá az időt, nagyon fogja élvezni.

Persze dicsérd meg nyugodtan, minél többször, ha megdolgozik érte. Minden tevékenységgel és munkával fejlődnek a képességei, finom motorikus, nagymozgásos egyaránt, tevékenyégtől függően. Ha lehet és van rá idő, hagyj neki teret és lehetőséget, hogy önálló legyen, bátorítsd és biztasd, hogy egyedül és képes már egy csomó dolgot elvégezni, de legalábbis próbálja meg és ne adja fel, ha elsőre nem sikerül.

Pár kockából ügyesen tornyot épít, a könyveket önállóan lapozza és nézegeti, megnevezve a rajta szereplő álatokat, figurákat. Kupakokat, fedeleket ügyesen lecsavar, érdemes erre felkészülni, mielőtt azzal szembesülünk, hogy a gyerek elővigyázatosságból bekente popsi krémmel a tévét, a komplettnappalit és a macskát.

Ügyesen megy és fut, felfelé önállóan, váltott lábbal lépcsőzik, lefelé még azért kapaszkodnia kell. Hátrafelé lépked, előrefelé haladva hátranéz a válla fölött. Labdázik, elrúgja és már a feje fölött is tudja dobni, irányítottan, de persze még nem pontosan. Finom motorikus készségei egyre jobbak, nagylukú gyöngyöket felfőz, a ceruzát egyre helyesebben fogja és a firkálásban lassan felfedezhetőek lesznek a tudatos alkotások. Még mereven, vállból rajzol, de minél többet gyakorol, annál változatosabb formákat tud előállítani.

Hagyjuk sokat és önállóan próbálkozni, minél több dologban egyedül kibontakozni, erősítsük az önbizalmát, dicsérjük sokat, és szeressük, szeressük, szeressük, akkor is, ha épp az agyunkra megy, mikor nagyon nehéz, és legszívesebben kiraknánk az ajtó elé, ennél többet nem adhatunk neki.

forrás: wildflowerramblings.com, todaysparent.com