Boldog, nehézkes, nyűgös, érzékeny – a csecsemőknek is jól felismerhető a temperamentumuk. Na, de szülő legyen a talpán, aki – főleg újdonsült anyukaként – felismeri és még dekódolni is tudja gyermeke habitusát. Ez egy hosszú tanulási fázis, ami során a szülők és a gyermekek is tanulnak egymásról, egymástól…
Mi az, ami öröklünk és mi az, amit magunk alakítunk ki?
Minden csecsemő sír, ha éhes, ha tele a pelusa, vagy éppen fáradt, de egyesek ezt gyakrabban és nagyobb intenzitással teszik, mint mások. De miért? A kutatási eredmények ezen a területen nem túlságosan előrehaladottak, még mindig nem világos, milyen vonásokat öröklünk, milyeneket alakítunk ki, és mik azok, amik eredendően a személyiségünk részét képezik – és főleg, hogyan keverednek ezek egymással és honnan hozzuk őket? Minden gyermeknek eltérő temperamentuma és személyes stílusa van, amely általában leírja, hogyan reagál a világra.
Zoe Chu, Szingapúr vezető csecsemő- és gyermekalvási tanácsadója a SmartParents-nek azt mondja: „A tanulmányok kimutatták, hogy a méhben a gyermekek egyfajta éberen alvó állapotban vannak és ráhangolódnak anyjuk minden cselekedetére, gondolatára és érzésére. A méhben szerzett tapasztalataik formálják az agyukat, ezzel megalapozzák a személyiségüket, valamint az érzelmi temperamentumukat.”
Mindmáig nem ismert, mi okozza bizonyos temperamentum-típusok kialakulását. Azt viszont tudjuk, hogy bár az alaptermészetünk sosem fog teljesen átalakulni, a gyermekek és a felnőttek is képesek arra, hogy némiképp megváltozzanak. Ezt magyarázza a társadalmi tanulás is:
[quote width=”auto” align=”none” border=”#b94783″ color=”#444″ title=” „] „Az, hogy a szülők, vagy a gondozók hogyan reagálnak a gyermek vérmérsékletére, ösztönözhet, vagy éppen elrettenthet bizonyos viselkedésformákat.” [/quote]
Mivel a gyermekek utánozva tanulnak, rengeteg ellesnek a környezetükből és alkalmazkodnak a nevelési normákhoz, érthető módon változik, idomul a személyiségük is.
Photo by Felipe Salgado on Unsplash
Alapvető temperamentum-típusok
Az 1960-as években indult egy nagyszabású vizsgálat, amiben 30 éven keresztül 131 csecsemőt vizsgáltak meg 3 hónapos koruktól egészen felnőttkorukig. A vizsgálatot végző pszichológusok megállapították, hogy a csecsemőknek három fő temperamentumtípusuk van: könnyű, nehéz és lassan oldódó. A csecsemők és gyermekek mintegy 40 százaléka könnyű temperamentumú, míg 10 százaléka nehéz természetű. A csecsemők és gyermekek 5-15 százaléka lassan oldódó, és – csak hogy ne legyen könnyű dolgunk – a gyermekek mintegy 40 százaléka kombinálja ezeket a tulajdonságokat.
Milyenek a könnyű temperamentumú babák és gyermekek?
Ezek a babák rugalmasan alkalmazkodnak az új körülményekhez is, könnyen veszik az akadályokat. Nem reagálnak hevesen szinte semmire, általában kiegyensúlyozottak és boldogok.
Mit tehetsz szülőként? Látszólag semmi extra feladatod nincs, mint élvezni a babázással járó örömöket, de emlékezned kell a cikk elején írtakra: a gyermekek rengeteget tanulnak és változnak környezetül hatására. A következetesség, mint általános megközelítés továbbra is a boldog felnőtté nevelés záloga.
Milyenek a nehéz temperamentumú babák és gyermekek?
A szakértő szerint a legtöbb „nehéz” babaként azonosított gyermek fáradt, túlfáradt, nem aludt eleget. Ezekre a fizikai hiányosságokra reagálva változik a természetük és lesznek frusztráltak, figyelemfelkeltőek, vagy éppen túlságosan ragaszkodóak. A nehéz csecsemők hajlamosak rá, hogy lassan és rosszul alkalmazkodjanak az új helyzetekhez, intenzív reakcióik lehetnek a különböző szituációkban, és legtöbbször negatív a hangulatuk. Hajlamosak arra, hogy sokat és sokáig sírjanak.
Mit tehetsz szülőként? Elsőként érdemes egy hozzáértővel, akár védőnővel, háziorvossal, vagy gyermekpszichológussal beszélgetned. Az egyeztetés egy olyan személlyel, aki alapvetően csecsemőkkel foglalkozik, gyorsan felnyithatja a szemedet és helyes mederbe terelheti az életeteket. A mélypontok természetesek, de a nyugalom megőrzése kulcsfontosságú: sokat segíthet, ha tisztázod magadban, hogy ez az élethelyzet nem tart örökké.
[quote width=”auto” align=”none” border=”#b94783″ color=”#444″ title=” „]Ellenőrizni kell és szükség esetén megoldani a pihenés okozta hiányokat, hiszen akárcsak a felnőttek esetében, úgy a gyermekeknél is ugyanolyan hangulatingadozások és kiborulások jelentkeznek, amikor fáradtak, alváshiányosak. [/quote]
A 6–12 hónapos csecsemőknek legalább 13–14 órát kell aludniuk 24 órás időszak alatt, az American National Sleep Foundation ajánlása szerint – ez alapján ellenőrizni tudod magatokat.
Photo by Edi Libedinsky on Unsplash
Milyenek a lassan oldódó temperamentumú babák és gyermekek?
Ezek a babák lassan alkalmazkodnak az új dolgokhoz. Nem túl pörgősek, általában alacsony az aktivitásuk és a könnyű babákhoz képest többször vannak negatív alaphangulatban. Gyakran félénknek vagy érzékenynek tartják őket.
Mit tehetsz szülőként? Dr. Tan szerint próbáljuk óvni a csecsemőt: ha pl. érzékeny a túl erős fényekre, zajokra, akkor próbáljuk elkerülni ezeket a hirtelen változásokkal járó megterheléseket. Természetesen, ahogy idősebb lesz a gyermek, a szülők fokozatosan dolgozhatnak a „hozzászoktatáson”, tehát megtaníthatják a kicsit az alkalmazkodáshoz. Lényeges, hogy a babákat, a gyermekeket ne kényszerítsük semmire, hiszen ez nem „csak” lelki sebeket, hanem komoly fóbiákat is kiválthat.
Dr. Tan szerint jobban járunk, ha felnőttként, felnőtt gondolkodással alkalmazkodunk a gyermekünk temperamentumához, és nem próbálunk tudatosan változtatni rajta. Meg kell értenünk, hogy a gyermek temperamentuma veleszületett, nem kényszeríthetjük arra őket, hogy „kiforduljanak magukból” – erre senki sem képes. Ugyanakkor kiemeli, hogy mindez nem jelent teljes szabadságot a gyermekek számára, következetesen, jó példán keresztül, a pozitív nevelési alapelveket szem előtt tartva kell az útjukat egyengetni.
