Előrebocsájtjuk, hogy bébiétel tesztünk nem laborkörülmények között elvégzett tudományos kísérlet, hanem teljesen szubjektív próba. Tesztelőnk és döntőbírónk a 7 hónapos Adél, aki épp teljes erővel ismerkedik az új ízek varázsával, többek között az üveges bébiételek világával.
Egy kisbaba életében az 5. -6. hónap környékén jön el az a pillanat, mikor terítékre kerülnek a szilárd táplálékok. Persze ez nem azt jelenti, hogy az anyatejet, tápszert rögtön becseréljük a vasárnapi füstölt csülökre, de ekkor előkerülnek a házi turmixok, pépek, ezzel a momentummal elkezdődik a hozzátáplálás időszaka és ebben a legegyszerűbb megoldásként a bolti bébiételek.
Kibontani egy üveges bébiételt nem a hanyagság vagy a lustaság jele, mégis nagyon sokak fejében él ez a sztereotípia. Kétség kívül sok előnnyel jár a használatuk, gyors, egyszerű, kényelmes. Nem váltja ki a házilag elkészített ételeket, nem is ez a dolga, de kiegészítő megoldásként nagyszerűen használhatóak és már bárhol, széles választékban elérhetőek.
Persze nagyon sok kritériumnak kell megfelelnie egy jó bébiételnek, az alapanyagok minősége, a glutén, a tej, a só, a cukortartalom mind-mind meghatározza, hogy mit veszünk le a polcról, és még akkor sincs garancia az ízére, simán benne van a pakliban, hogy a kiskorú óriási bömböléssel az egész üveget szétkeni a konyhában. Mindenesetre ne elégedjünk meg a dizájnos címkével, mindig ajánlott elolvasni az üveg hátoldalát is, mert előfordul, hogy egy látszólag gyümölcsös bébiétel gabonát vagy tejszármazékot tartalmaz.
Akkor nézzük tehát Adél meglehetősen kritikus és határozott véleményét a véletlenszerűen összeállított menüsorból – kiegészítve a saját, teljesen szubjektív meglátásainkkal.
Az első az egyik legnépszerűbb haza márka a Kecskeméti Őszibarack Pulykahússal elnevezésű bébiétele volt. 5 hónapos kortól ajánlott, a címke pontos tájékoztatást ad az összetevőkről, semmilyen tejszármazékot, mesterséges aromát és sót nem tartalmaz. Kinyitás után egész intenzív őszibarackos illat csapja meg az orrunkat, de elég jellegtelen színű és állagú, egész pépes, mindenképp jól fel kell keverni, hogy az aljára leülepedett sűrű részek előkerüljenek. A barack domináns, de pulykát a legnagyobb jóindulattal sem sikerült felfedezni benne. Emellett a legfőbb hátránya a hozzáadott cukor, ami sajnos a Kecskeméti több termékében is megtalálható, erre érdemes figyelni. Adélnak kifejezetten ízlett barackos ízvilág, erős szemráncolással jelezte nemtetszését, mikor pár kanál után eltettük az üveget.
A következő termék a Hamé Hamánek csirkehúsleves rizzsel. Krémes és szép színű leves, menetes minden hozzáadott összetevőtől, nem tartalmaz hozzáadott sót, tartósítószert, aromát. A címke itt is megfelelő tájékoztatást nyújt az összetevőkről. Bár ez a termék nem, de a gyümölcsös bébiételeik tartalmaznak hozzáadott cukrot, ha ez kizáró ok, mindenképp böngésszük itt is át alaposan a hozzávalók listáját. Kinyitás után határozott zöldségleves illata és íze van, állaga enyhén kocsonyás a rizs miatt. Adélt viszont nem igazán hozta lázba, talán a híg állaga lepte meg, mindenestre élénk csapkodással jelezte, hogy jöhet a következő fogás.
Jöhetett a számomra leginkább szimpatikus bébiétel, a Hipp Zöldséges sonka tésztával. Ez hat hónapos kortól ajánlott, nem tartalmaz sót és cukrot, továbbá tejszármazékokat, sonkát, durumbúzából készült tésztát, ezáltal glutént és a címke szerint nyomokban tojást viszont igen. Az egyik legdrágább márka, nagy elvárásokkal is bontottuk ki a kupakot. Egészen sűrű és sötét színű pépet találtunk, illata intenzív, paradicsomos, íze a felnőtt ízekhez szokott ízlésünkhöz képest is egészen finomnak számított. Adél teljes mértékben tudott azonosulni az álláspontunkkal, bősz integetéssel adta tudtunkra, hogy ő bizony nagyon mérges lesz, ha ezt az üveget is eltüntetjük.
Márpedig gonosz módon eltüntettük és elővettük a dmBio bébiételét sárgarépával, brokkolival és tönkölytésztával. Az összetevőket illetően hasonlít a Hipphez, ugyan úgy glutént és nyomokban tojást tartalmaz, durumbúzából készült tészta formájában. A tészta íze intenzív, ahogy főzelék állaga is, szó szerint megáll benne a kanál. Picit darabos is, úgyhogy rágásra ösztönzi a gyereket. Ez első pillanatban Adélt is meglepte kissé, de a harmadik falalt után már élvezte a sűrű, kissé rostos állagot és az átszellemült lapátolást látva ez is a toplistás kategóriába került. Felnőttként kevésbé voltunk elragadtatva, elég jellegtelennek ítéltük az íz kombinációt.
A végére, mintegy desszertként hagytuk az Unilever klasszikus Őszibarack bébiételét. Glutén, só, hozzáadott cukor, tejcukor és tejfehérjementes, ami azért elvárható, hiszen már négy hónapos kortól ajánlják. Kinyitás után nagyon kellemes barackos illata van, állag híg és krémes, egészen olyan, mint egy nagyon sűrű baracklé. Az íze nagyon finom, ha valaki nem figyelne oda rám öt percre, gond nélkül bekanalaznék egy üveggel. A desszertjelleg Adélnak is bejött, élénk cuppogással tolta befelé, annak ellenére, hogy már az előző adag végére látványosan tele volt a pocakja.
Hogy mi a tanulság? A saját tapasztalataink szerint a bébiételek nagy része gondos ellenőrzés és válogatás után fogyasztható, ha odafigyelünk arra, mit választunk, nem okozunk vele gondot a gyereknek, a saját életünket viszont megkönnyíthetjük a használatukkal. Persze, ismételten hangsúlyozzuk, hogy nem helyettesíti vagy váltja ki a házilag elkészített ételeket, de rohanós, őrültekházás, vagy egyszerűen csak „mindenből elegem van” napokon bátran előkaphatjuk őket a szekrényből.
