Éppen kipukkadt az új labda? Már szaladsz is, és a lehető leggyorsabban szeretnéd megvigasztalni a gyereket, szeretnéd, ha mielőbb abbamaradna a sírás, ő pedig jobban érezné magát. De szavaiddal vajon valóban ezt éred el?
Sajnos legtöbbször teljesen hasznavehetetlen és értelmetlen vigaszok jutnak eszünkbe a késő esti hiszti vagy a bolt közepén történő cirkusz közben, bármennyire is bölcsnek tartjuk magunkat.
Legközelebb, ha az alábbi mondatok jutnak eszedbe, végy egy nagy levegőt és próbáld másképp megfogalmazni a mondanivalódat.
1. Ne izgulj! vagy Ne sírj!
Azért szeretjük ezeket a kifejezéseket használni, mert őszinténk azt szeretnénk, hogy a gyerek ne izguljon, vagy ne sírjon. Sajnos a gyerek számára azonban ezeknek az az üzenete, hogy számodra nem fontos, ahogy ő most érzi magát. Sokkal többet segít, ha a gyerek megéli még mélyebben azt az érzést, ami feljött, ahelyett, hogy gyorsan lebeszélnénk őt róla. Ne azt kérdezd tőle, hogy „Ugye tudod, mekkora butaság, hogy azt hiszed, szellemek vannak az ágyad alatt?” – ehelyett inkább mondd neki: „Mit tudnál tenni / mire tudnál gondolni inkább, hogy kevésbé aggódj?” Ezzel a kérdéssel nem csak érezhetően érdekel téged a félelme és komolyan veszed azt, hanem azt is meg tudod mutatni, hogyan tud az érzésein uralkodni.
2. Ne légy szégyellős!
Ha általában beszédes is a gyerekünk, biztosan előfordul néha, hogy valamiért nem mer megszólalni, kérdést feltenni új ismerősök, felnőttek társaságában. Leggyakrabban, az első mondat, ami ilyenkor elhagyja a szülő száját az, hogy „ne legyél szégyellős”. Ezzel bármennyire is támogatni szeretnénk a gyereket, éppen az ellenkezőjét érjük el, hiszen az esetleg amúgy nem szégyellős gyereket is annak minősítjük. Így ő is sokkal könnyebben, jogosan reagál szégyellősen. Ehelyett inkább otthoni környezetben, szerepjátékokba beágyazva gyakoroljátok azt, hogy hogyan kell bemutatkozni, és milyen rövidebb beszélgetést lehet folytatni új emberekkel.
3. „Látod, hogy…”
Felnőttként sem kedvencünk a „megmondtam előre” mondat – a gyerekeknek sem az. „Látod, mondtam, hogy vigyél ernyőt!” vagy „Mondtam előre. Sokkal könnyebb lenne, ha rám hallgatnál.” mondatokkal csak hatalmi harcokat indítunk be, ugyanis ilyenkor a saját véleményünk erősítésével vagyunk elfoglalva. Sokkal hatékonyabban tanulják meg a „leckét” a gyerekek, ha maguktól érzékelik, hogy érdemes lett volna hallgatni a szülőre és szembenéznek a következményekkel.
Amennyiben egyénre szabott segítségre lenne szükséged vagy egyszerűen csak magabiztosabb anya szeretnél lenni, keress fel egy első ingyenes beszélgetésre, és írj a hello@anyacoaching.hu címre.
Forrás: positiveparentingsolutions.com
Képek forrása: allswalls.com, www.verywell.com
