Gyerekkel vásárolni olyan, mint előre megfontolt szándékkal beugrani az oroszlánok közé…. bár, lehet, hogy ez kevésbé lenne fájdalmasabb és kínosabb annál, mint amit a saját szemünk fénye tud produkálni egy ártatlan boltlátogatás kapcsán.
Az, hogy a gyerekeink legfőbb életcélja, hogy a legcikisebb helyzetbe hozzanak minket, minden lehetséges alkalommal, az köztudott. És most nem kifejezetten csak arra gondolok, mikor egy tucat Blaha Lujzát megszégyenítő átéléssel adja elő a bolt közepén a hattyú halálát, mert nem kap még egy szelet csokit (cukrot, chipset, fagyit, újságot, ezredik matricát, toronyórát, lánccal és nélküle… mindegy is… ), nem. Hanem arra, mikor tágra nyílt bociszemmel, a legtökéletesebb ártatlansággal, viszont maximális hangerővel közöl valami iszonyat zsenánt dolgot, amitől te legszívesebben rituálisan harakirit követnél el a Tesco közepén. Vagy egy laza, nemtörődöm mozdulattal megránt egy kilógó madzagot, amitől a fejedre omlik 1200 babkonzerv.
Összeszedtünk pár szituációt és beszólást, amit a saját gyerekeink követtek el merényletként ellenünk, és amelyeken (bár a helyszínen majd elsüllyedtünk), utólag már nagyon jól szórakozunk.
„Anya, ne vedd meg azt a bonbont. Megint megeszed az összeset és hisztizni fogsz.”
Vagy ennek a párja:
„Anya, banános csokit vegyünk, mert azt nem szereted és legalább nem eszed meg tőlem!”
„Vendégeket vártunk, betettem egy üveg pálinkát a kosárba, mire a gyerek rám néz: – Anya, veszekedni fogtok? „
„ Tetűt találtak volt az oviban, át kellett nézni a gyerekek fejét, hál’ istennek, az enyém tiszta volt. Másnap a patikában álltunk, épp vitamint készültem venni, mikor a gyerek rám üvölt a gyógyszertár túloldalán lévő játszósarokból: – Anyaaa! Tudod, ne felejts el tetűirtót venni! – Bakker, azt hittem, elsüllyedek.”
„ A két éves fiam beszédbe elegyedett a pénztárossal. – Én kisfiú vagyok. Azt onnan lehet tudni, hogy van fütyim. Az anyukámnak nunija van, de azt nem tudja annyi mindenre használni, mint én a fütyimet! „
„Egy kifejezetten széles hölgy állt a kocsijával a sorok között, én még épp megkerültem, de a gyerek már nem fért el mellette és lemaradt. Úgyhogy kiabál utánam, mint a sakál: – Anya, várj, a néni kitölti a rendelkezésére álló teret’”
„ A bevásárlás nálunk arról szól, hogy háromszor végigrohanom az üzletet a gyerek után, hiszen mióta tud járni, nem hajlandó baba – vagy bevásárlókocsiba ülni, de a fizetés után a kasszánál közli, hogy cipeljem, mert olyan fáradt, hogy nem bír elmenni 5 métert a kocsiig. Persze, mert előtte lefutott egy komplett maratont”
„Épp az elválasztás időszakában voltunk, a lányomnak ambivalensek voltak az érzelmei: egyszer elfogadta a kaját, máskor meg csak szopizni akart. Pakoltam a neki vásárolt gyümölcsöket a szalagra, mikor váratlanul felkapott egy almát, hozzávágta a pénztáros sráchoz (még jó, hogy ismert minket, minden nap odajárunk) és közölte vele, hogy: – Cicit akarok! Ha a srác nem röhögött volna annyira, lehet, hogy rávágja: – Én is! „
„Csak 5 másodpercre távolodtam el a babakocsitól, már megkaparintott egy könyvet a polcról és megrágta a sarkát. Nem terveztem aznap szakácskönyvet venni, de muszáj volt…. „
„ Nyílt egy szexshop a körúton, az egyik kedvenc pékségem mellett. Én csak egy kakaós csigára vártam a sorban (népszerű, állandóan zsúfolt hely), mikor a saját gyerekem hangját hallom pár méterről: – Anya!! Nézd! Pont ilyen bilincsed van a fiókban! – égtem, mint a Reichstag.”
„ – Anya, választok neked egy almát! – És egyesével átpakol 4,5 mázsa almát, míg megtalálja neked az Igazit. És még csak vitatkozni sem tudsz vele, hiszen érted csinálja. És még mindig jobb, mint mikor narancsot hozott neked … a legalsót a kupacból, minekutána megsemmisülten dobozoltál vissza 8 karton szétgurult gyümölcsöt. „
„ Akkor jöttem rá, hogy a gyerek önállóan életet él, mikor váratlanul besípolt a lopásjelző a boltból kifelé menet, és kiderült, hogy konkrétan telepakolta a babakocsi alját mindennel, ami megtetszett neki. Még jó, hogy ismerős közért ismerős biztonsági őre volt, különben még mindig ülnék. „
„Épp egy kiselőadás közepén voltam arról, hogy mit szabad és mit nem a közértben csinálni (nagyon felhúzott épp), csak mondtam és mondtam a magamét, már rég kijöttünk a boltból, mikor egyszer csak megkérdezte: – Anya, a bevásárlókosarat is megvetted? – Ó, bakker!”
„Csak egy dolgot választhatsz! Nem, nem minden polcról egyet! „
Hát így van ez. Lehetsz te akármilyen felkészült és összeszedett, a gyerek egy másodperc alatt eléri, hogy tiszta hülyének és szerencsétlennek érezd magad és lehetőleg rajtad röhögjön mindenki a környéken. És persze mindig akad egy darab diszkréten nyálas, félig megrágott kifli, amit némi lelkiismeret furdalással teszel a szalagra, a pénztárosnő rosszalló tekintetétől övezve.
De pár nappal/hónappal/évvel később annyira jól fogsz szórakozni ezeken a sztorikon… és borzasztóan fognak hiányozni, ha kinőnek belőle.
