A hozzátáplálás kezdete mindig nagy izgalmakkal jár, főleg egy első gyermekes anyukának. Mielőtt kanalat ragadunk érdemes tájékozódni, olvasgatni, és ebben is megtalálni a saját utunkat. Rengeteg vélemény, hozzátáplálási táblázat elérhető, és nem is biztos, hogy az egyik megoldás jobb a másiknál. Szánjunk egy kis időt a felkészülésre!

Hozzátáplálás menet lépésről-lépésre

A jelenleg forgalomban lévő ajánlás szerint fél éves kortól indul a hozzátáplálás. 

Ehhez érdemes ragaszkodni, de nem kell csodálkozni, ha nem így hozza az élet.

Néhány alkalommal megtörténhet, hogy a kétségbeesett anyuka idő előtt megkezdni a hozzátáplálást, pláne ha ebben támogatja a gyermekorvos, a védőnő, és netán a nagymamák jószándéka is. Az ijedtség oka általában egy stagnáló súlygörbe, amin mindenki rögtön segíteni akar. Ilyen esetben érdemes mérlegelni, hogy valóban ez a legokosabb megoldás-e, hiszen akár hosszútávon is okozhat problémát az éretlen gyomornak, testnek a terhelés. Hagyjunk, hogy az élet megoldja önmagát. Például egy növekedési ugrás időszakában kell némi idő, hogy a tejtermelés képes legyen lekövetni a megnövekedett igényt. De tény, hogy millió más oka is lehet annak, ha elgondolkozunk a korai kezdésen.

A másik verzió mikor kitolódik az első falat ideje. Ebben az esetben az a jellemző, hogy a babák egyszerűen remekül érzik magukat cicin, és eszük ágában sincs mást is kipróbálni. Nem árt ilyenkor ha kitartóan, de soha nem erőszakosan kb 2-3 naponta kínálgatjuk a babát. Az egy éves kor körül még kizárólagosan szoptatott babák helyzetét már zokon vehetik a szakemberek is, és a vashiány kizárása miatt vérvételre küldhetik a babát.
A kicsik többsége viszont 6 hónapos kor körül éretté válik az ételek befogadására. Ennek szembetűnő jelei vannak.

– Először is nincs már meg a nyelvkiöltő reflex, ami akadályozza a falat lenyelését.

– Érdeklődik az ételek iránt.

– Felcsillanó szemek, csócsáló ajakmozdulatok, illetve a kanál megszerzésének a vágya erősen dominál.

További feltétel, hogy a baba tudjon segítség nélkül ülni. A kezének ügyessége is jó ha eléri azt a szintet, hogy képes legyen felcsippenteni, és a szájához emelni a falatokat. A hozzátáplálás esetében is igaz az, hogy nem erőltetünk szemünk fényére semmit. Nem cél, hogy betűre pontosan kövessük a nagykönyvet, vagy rágörcsöljünk a témára.

[quote width=”auto” align=”none” border=”#b94783″ color=”#444″ title=” „]A gyermekünk végtelenül bölcs, a reakcióit figyelemmel kísérve biztosan nem ártunk neki.[/quote]

Az sincs kőbe vésve, hogy mit és hány hónaposan muszáj megennie. A fokozatosság ,az egymásutániság a lényeg, és persze az, hogy a kicsi megszeresse a ízeket, és az evést. A hozzátáplálásnál kiemelt szerepe van annak ténynek, hogy még egy jó ideig az anyatej, illetve a tápszer a kicsik fő tápanyagforrása.
Ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor beszerezhetünk jó néhány előkét, és minőségi műanyag baba evőeszközöket.
A kóstolgatásnál fontos, hogy jó kedvű babánál próbálkozzunk. Lehetőleg ne este adjunk neki új ételt, mert nehéz éjszaka sülhet ki belőle, ha megfájdul a pocakja. Az első “étkezés” tartalma 1-2 kanál teljesen a híg gyümölcslé legyen, általában almára szavazunk. Másnap jöhet kicsit több. Minden új ízt érdemes 3-4 napig adni, és árgus szemmel figyelni a kicsi rezdüléseit. Ha valami nem az igazi, pl gyomorpanaszok vagy kiütés jelentkezik, akkor 1 hétre tegyük félre azt az ételt. Ez általában igaz minden új ízre. 3-4 napig egyfélét kapjon a kicsi, hogy ki lehessen szűrni ha valamelyik étel problémát okozna. Ha megvagyunk a levekkel, akkor jöhet a püré. Először pár kanál, aztán másnap még több, lehet hogy harmadnap már le is csúszik egy egész adag is ( ez a nem kőbe vésett 150 g)

[quote width=”auto” align=”none” border=”#b94783″ color=”#444″ title=” „]Ha lehetséges mindig hazai idényzöldséget- és gyümölcsöt adjunk a babának![/quote]

A zöldségeket, gyümölcsöket (az almát és a sütőtököt is) kezdetben pároljuk, ha kell a főzővízével hígítsuk, és így turmixoljuk le. Ha már elfogadott több íz, akkor mehet a keverés, sűrítés, próbálgatás. Ha bébiételt vásárolunk ne tévesszen meg minket, hogy hány hónapos kor áll az üvegen. Mindig nézzünk utána, hogy kishazánkban milyen ajánlás vonatkozik arra a gyümölcsre, zöldségre, husira. Ha már flottul megy a püréfogyasztás, és a kezdetektől nagyjából eltelt 2 hónap, akkor érdemes megpróbálni turmixolás helyett csak villával összetörve adni az ételeket. Ennek az ideje általában 9 hónapos korban jön el. Ha bátortalanok vagyunk, akkor a bébiételek kínálatában találunk enyhén darabos tartalmúakat is. Majd ha ezzel sincs gond, akkor mehet a tényleg darabos, rágcsizós, leharapós falatozás is. Mindig a babához igazodjunk, látni fogjuk, hogy mikor képes jól megrágni a darabos ételeket. Előfordul, hogy már a 7 hónapos is ügyesen rág, más gyerkőcnélpedig majd 1 évesen jön el ennek az ideje.

Izgalmas irányzat a blw, azaz az igény szerinti táplálás.Tehát a gyermek önállóan étkezik az első pertől kezdve. Itt nincs kényszer, nem kell az előírt adagokat megenni, valóban minden igény szerint történik az anyatejes/tápszeres táplálással egyetemben. Viszont kiemelten fontos az ülni tudás. A módszer lényege, hogy nagyon puhára párolva, apró falatkákban tesszük a kicsi elé az ételeket, majd ő a saját kezével felcsipegeti a falatkákat, és belevarázsolja, vagy belemaszatolja a szájába. Így a baba bátran ismerkedhet az ízekkel, színekkel, textúrákkal. A közös étkezések során, partnerként kezelve, játszva, a saját kíváncsiságától, fejlettségétől függően kezdi el a kóstolgatást. A blw esetében nem tart minket akkora bűvöletben a hozzátáplálási táblázat, nagyobb szabadságot enged az új ízekkel kapcsolatban, de az egészségtudatosság nagyon fontos itt is. Sok türelmet igényel a módszer, de ugyanennyi jótékony hatással is bír.

[quote width=”auto” align=”none” border=”#b94783″ color=”#444″ title=” „]

Ez is érdekelhet:

Hozzátáplálás 10-12 hónapos korban

[/quote]

A kezdeteket lezárva némi apróbetűs elsősegélynyújtási ismeret is jól jöhet. Minden anya elsápad mikor a csemete elkezd öklendezni, köhögni 1-1 félrenyelt falat miatt. Addig nincs baj, amíg jól a baba hallhatóan köhög, képes levegőt venni,esetleg sír is, és teljesen magánál van. Ilyenkor nem kell semmit tenni, azon kívül, hogy nyugodtak maradunk, és biztatjuk a köhögésre. Valószínűleg képes lesz egyedül is megoldani a problémát. Ha mégsem, és hosszasan fennáll ez a helyzet, vagy látjuk is a falatot, de a légzése megfelelő a kicsinek, akkor történjen mentőhívás. Ha láthatóan oxigénhiány lép fel, tehát nem köhög, szürke, vagy lila lesz a bőrszíne, de eszméletén van, akkor cselekedni kell. A csecsemőt az alkarunkra fektetjük, úgy hogy a feje enyhén lógjon lefelé. Majd 5 enyhe ütés következzen a lapockák közé. Ha ez sem segít akkor a hátára fordítjuk, szintén kissé fejével lógatva, és a szegycsont alsó harmadánál 2 ujjal határozott mozdulatokkal megnyomjuk a mellkast 5-ször. Addig lehet ismételgetni, amíg a gyermek eszméleténél van, illetve amíg nem jön ki a megakadt falat.

Nézzünk meg egy ajánlást is:

0-6 hónapos baba hozzátáplálása

0-6 hó kizárólag anyatej, vagy tápszer 
Kb. 6 hó alma, burgonya,rizs, őszibarack, répa, meggy, sütőtök, 
gluténtartalmú (6-12 hó között bevezethető) : búza, búzadara, árpa, alakor, gríz, rozs

{adselite}

zab (gyártás során keveredhet gluténnel)
cékla (nitráthalmozó lehet, kis mennyiségben adjuk, alaposan megfőzve, ne álljon  sokáig, megbízható helyről vásároljuk) 
Rizstej (kizárólag megbízható helyről, arzént tartalmazhat, nem pótolja az anyatejet, tápszert)

7 hónapos baba hozzátáplálása

Kb. 7. hó cukkini,paradicsom, saláta, uborka, fehérrépa, tökfélék, paszírozott zöldborsó, spárga, brokkoli, zeller (ezek sütve, főzve, főzelékben), petrezselyem, körte, zeller, zellerlevél, kapor, metélőhagyma
csirke, pulyka
étolaj 1 kk/1 dl főzelék
A banán esete: Megoszlanak a vélemények, hogy 7 hónapos kor után vagy esetleg 1 éves kor után adjuk. Megfontolandó: magas káliumtartalma van, székrekedést okozhat, hosszú utat tesz meg, tele vegyszerrel, magjai allergizálhatnak.

8-9 hónapos baba hozzátáplálása

Kb 8-9 hó szilva, főtt egész zöldborsó, karalábé, kelkáposzta, karfiol,zab- és rozspehely, sárgabarack, görögdinnye, sárgadinnye, cseresznye, csicsóka, magozott szőlő
borsikafű, borsmenta, kakukkfű, szurokfű, citromfű, lestyán
vöröshagyma, fokhagyma (sütve, főve)
marha, sertés, hal, csirkemáj heti 1-szer
kefír, natúr joghurt (ha nincs allergia a családban, először keveset, kiegészítésként)
kenyér, kifli (ha ügyesen rág)

Ha bármi kérdésetek van a témával kapcsolatban, a bejegyzés  alatti hozzászólásban feltehetitek. Szabó Kitti védőnő, örömmel válaszol minden kérdésre!