Csíkszentmihályi Mihály, az Amerikában élő, neves magyar pszichológus és pszichiáter professzor nemrég újból Magyarországon járt, és ezúttal volt alkalmam bejutni egy előadására. A professzor úr már igen idős, de még mindig érvényesek és elgondolkodtatóak az üzenetei, ahogy a mai napig érvényes a „flow”-ról vagyis az áramlatról alkotott elmélete is, mely az emberek boldogságához nagyban hozzájárul
Az áramlat megélése azt jelenti, hogy egész valómmal jelen vagyok abban, amit csinálok, teljes átéléssel teszem a dolgom, bármi is legyen az, és így élménnyé válhat az egyébként terhesnek vagy rutinnak vélt feladat is. A flow eredetileg az alkotás örömével és az ezzel járó elmélyültséggel függ össze, de ez tulajdonképpen bármilyen tevékenységre kiterjeszthető, ha tudunk azonosulni vele, ha számunkra is értelmes célja van, vagy fontos eredménye.
Idén úgy döntöttem, teszek egy kísérletet, és a karácsnyi előkészületeket a flow jegyében élem meg, vagyis ráfekszem a megfelelő áramlatra, és hagyom, hogy vigyen magával…
Elő a karácsonyi dekorációkkal!
Utálhatnám előre, hogy ki kell megint pakolni a fél gardróbot, poros dobozokkal kell egyensúlyozni, miközben véletlenül belenyúlok a műfenyő tüskéibe vagy a drót szaloncukor és dísztartó kampókba, de nem! Először is nem akarom fél óra alatt megoldani a dolgot, mert abból tényleg tuti kapkodás és baleset lesz. Inkább rászánok egy egész délelőttöt, (nem azért mert időmilliomos vagyok, hanem mert tudom, hogy máskülönben sok apró kapkodásból és okozott károkból is összejönne ennyi idő), leszedem a szükséges nagy dobozokat, és elmélyülten válogatom benne a csecse-becséket. Jó alkalom a szortírozásra, portalanításra, kis rendrakásra is. Közben berakom a kedvenc zenéimet, amik akár karácsonyi slágerek is lehetnek. Aztán kitalálom, hova kerülnek a lakásban az égőfüzérek, a műfenyő girlandok, és mivel díszítem fel az adventi koszorút, vagy miből csinálok adventi naptárt a gyerekeknek. Végül összeírom, milyen kellék hiányzik, amit majd beszerzek a piacon a virágosnál. Természetesen nem feledkezem meg a vásárlás közben nekem járó illatos forral borról sem, amit kényelmesen tűnődve és a karácsonyi dekorációkban gyönyörködve fogok elkortyolgatni.
A közös munka öröme!
Ha jól kitalálom, milyen „fenszi” karácsonyi dekorációkkal készülök, csak közben iszonyúan idegesítenek a gyerekek, akik folyton belekotnyeleskednek mindenbe, tuti frusztráció a vége. Helyette inkább végiggondolom, mi az, amit jobb, ha egyedül csinálok, és mi az, amibe bevonhatom őket is. Igazából kifejezetten jól jön néhány kézműves programötlet a hosszú, sötét és hideg téli délutánokra. Miért ne kaphatnának néhány grilandot vagy egy rövid égősort ők is (vigyázat a kisebbek a nyakuk köré tekerhetik), vagy pár fenyőtobozt, piros és aranyszalagot, narancsot és szegfűszeget, amikkel dolgozhatnak ők is? Sőt, a mézeskalácstészta begyúrásába is be lehet vonni őket, a formákra vágásba és díszítésbe pedig kifejezetten ajánlatos, csak arra kell vigyázni, hogy valamennyi Karácsonyra is maradjon, és lehetőleg ne a hercegnő ruhájukba vagy kedvenc pókember jelmezükbe feszítsenek közben. Akár még a romok feltakarításában is segíthetnek, egy nedves ronggyal a kezükben nem tehetnek túl nagy kárt…
Ajándékvásárlás élvezettel!
Most őszintén, melyik nő nem szeret vásárolni? Jó biztos akad egy-kettő, de azért a legtöbben ismerjük, a „most nem kéne, de muszáj bemennem ide, annyi szép holmi van itt!” érzést. Sokszor nem a megszerzés, hanem a válogatás, nézegetés is gyönyört okoz. Hát gondoljunk úgy a karácsonyi bevásárlásra, mint amikor ezt bűntudat nélkül tehetjük, nagy mennyiségben! A titok egy része itt is az időráfordításban van. Ha kapkodva akarom beszerezni mindenki ajándékát egy fél nap alatt, december 23-án, a végére nem csak a vásárlást fogom megutálni, hanem azokat is, akiknek vásárolok csupa szeretetből és kedvességből! Gondolkodjunk otthon előre, tájékozódjunk, mit hol érdemes megvásárolni, amit lehet, rendeljünk meg a neten, ami után pedig élvezettel járnánk az üzleteket, annak adjuk meg a módját! Közben szívjuk magunkba a karácsonyi hangulatot, legyünk hálásak, hogy megengedhetjük magunknak a vásárlást, és gondoljunk arra, milyen örömet fogunk szerezni! Aki pedig hidegrázást kap a sok kacattól vagy nincs semmi ötlete, ajándékozzon élményt vagy közös alkalmat! Ezt nagyrészt otthon ki lehet gondolni, a beszerzés már nem nagy ügy: közös vacsora, színház-, mozi-, koncert- vagy operajegy, masszázskupon, közös hétvégi kiruccanás, de lehet fitnesz vagy szépségszalon bérlet, és még sorolhatnám. És sokszor mennyivel maradandóbb az élmény, amit ezek adnak, mint a tárgyak!
Karácsonyi menü?
A jelszó: egyszerű de nagyszerű! Ne vállaljuk túl magunkat, nézzük ki előre a receptet, válogassunk jó receptek után élvezettel a neten, nézegessünk guszta fotókat. Aztán, ha megvan, akár próbafőzést is tarthatunk, amit titkon összeülve elfogyasztunk a barátnőnkkel. A vásárlásra hagyjunk időt, amit lehet, előre le is fagyaszthatunk, a lényeg: ne a konyhából essünk ki zsírgőzös hajjal, elkent sminkkel és lisztes kötényben feldúltan, mert a legjobb vacsorát is elrontja a rossz hangulat!
{adselite}
És végül: ne hagyjuk, hogy minden energiánk az előkészületeknél kivérezzen. A várakozás készülődés, ha ügyesen csináljuk, a fentieket is megszívlelve örömteli lehet, de a lényeg mégis az ünnep! Ne csak úgy „túlessünk rajta végre”, hanem éljük át. A gyerekeink meglepett és áhítattal teli tekintetében, a párunkkal való meghittségben, a szüleink, testvéreink iránti hálában, az örömben, hogy vannak jó barátaink, és hogy lehet pihenni, együtt lenni, alkalmat adni az ünnepre!
