Vigyázat, kissé csöpögős gondolatok jönnek arról, minek is vesszük meg a fél játékboltot.
A suliban a fiamék angyalkásat játszanak az utolsó két hétben. Szokásos módon húztak neveket, de nem valami tárgyi ajándékot kell görcsösen kitalálniuk, aminek aztán vagy örül a másik gyerek, vagy nem, hanem különösen figyelmesek, előzékenyek, kedvesek ebben az időszakban az illetővel. Az utolsó napon lehull a lepel, kíváncsi vagyok, eltalálják e, kinek ki volt az „angyalkája”. Nekem nagyon tetszik az ötlet. Évek óta igyekszem a Karácsonyból valami tényleg élhetőt, jót és jelentéstelit kihozni. Mindenki rohan, kimerült, görcsöl, hogy minden klappoljon és sok esetben inkább nyűgként fogják fel a decemberi mizériát, mint örömforrásként. A gyerekek közben hosszú listákat írnak, hogy aztán legalább 10 percig boldogok lehessenek a fa alatt, a játékboltok pedig tartják a markukat.
{adselite}
A Karácsony sok gyerek számára a szerzés és birtoklás örömét jelenti. A listán többnyire tárgyak vannak, hosszasan vágyakoznak, az öröm mégsem tart tovább néhány percnél. Kutatások bizonyítják, minél inkább dúskálunk az anyagi javakban, annál kevésbé tudjuk azokat értékelni. Az új tárgyak megkaparintása serkenti az agy dopamine termelődését, ami, ha úgy tetszik a jutalomérzet belső „drogja”. Ezért is olyan jó kapni, szerezni, birtokolni. Másrészt minden karácsonyi gyerekálom mögött találunk valami mélyebb vágyat is, aminek kielégülését a tárgy ígéri. Például láttam, hogy a reklámban a kisgyerek a szüleivel játszott boldogan. Talán velem is több időt töltenek majd, ha lesz olyanom. Vagy a legnagyszájúbb fiúnak van ilyen játéka, hátha én is menőbb leszek, ha kapok végre egyet. De persze ettől még nem játszanak velem többet, és a menőség érzése is mulandó. Ahogy az egyik tárgy iránti vágyunk kielégül, azonnal helyébe lép egy újabb. Kapcsolódás, elismerés, feltétel nélküli elfogadás, biztonság. Valójában ezután sóvárognak a gyerekek. Ezek nélkül semmi értelme az ajándékoknak.
Apró változtatásokkal segíthetünk a kicsiknek, hogy az alaplapjukra valami olyasmi kerüljön, aminek sokkal több köze van a Karácsony valódi értelméhez:
1. A hosszú lista helyett négy ajándékot gondoljon ki. Ebből csak egy legyen boltban vásárolható tárgy, a másik legyen egy könyv, ami érdekli, a harmadik valamilyen együtt átélhető élmény (egész nap társasjátékoztok, és pizzát rendeltek, vagy elmentek az állatkertbe, bármi), a negyedik pedig olyan ajándék legyen, amit ő adna szívesen valaki másnak, aki fontos a számára. Ha a meglepetés is szeretnétek, hogy szerepet játsszon, adhat több opciót minden egyes pontra.
2. Már az Adventi naptárat átalakíthatjátok. Nem csak tárgyak kerülhetnek bele. Óriási szívmelengető dolog, ha a családtagok néhány cetlire leírják, mit szeretnek leginkább a gyerekben. Kicsik számára persze érdemesebb lerajzolni. De kerülhetnek rejtvények, közös játékidő, élmények is a naptárba. Nálunk tavaly is és idén is válogatott mém-ekkel, szóviccekkel teltek meg a kis dobozok, jó érzés reggel röhögéssel indítani.
3. Dobjatok mindent félre, amihez nincsen kedvetek, ami nyűg, muszáj, vagy illik. Tényleg. Csak gondolj bele az egész hercehurca abszurditásába. Ha egy marslakó kívülről figyelné, amit csinálunk, lenne egy pár kérdése. De válaszolni úgysem tudnánk rájuk. Lehet poros lakásban ünnepelni, paradicsomos tésztával. Kipróbáltam, és garantáltan nem dől össze a világ!
4. Az „angyalkázás” otthon is megvalósítható. Mi lenne, ha ebben az időszakban nevetnétek azokon a dolgokon, amin amúgy össze szoktatok veszni?
5. Játsszatok szeretetjátékokat. Minden nap. 10 perc összebújás a kanapén, agyonpuszilgatás a szőnyegen. Üldözd a szereteteddel a kicsit, tapadj rá, hadd kacagjon.
[quote width=”auto” align=”none” border=”#b94783″ color=”#444″ title=” „] Nincs szüksége a gyerekeknek a legmenőbb játékokra ahhoz hogy boldogok legyenek. Ők csak azt hiszik, hogy jobban fogják magukat érezni tőlük. A szerzés öröme múlandó . [/quote]
Pethő Orsolya, pszichológus
Ha nevelési gondjaid vannak, itt kérj időpontot: www.kolyokszerviz.hu
