Első gyermekemet várva sok időt töltöttem el otthon, és én is szerettem volna mindenre felkészülni. Már a negyedik hónapban a kórházi csomagon agyaltam és mindenféle listákat böngésztem. Aztán, ahogy a várandósságom vége felé közeledtem, és eljött az ideje, hogy bepakoljam a táskámat, rájöttem, hogy 3 utazótáska sem elég ennyi göncnek. Nos, ekkor jött a szanálás, a listák rövidítése. Így született meg az én listám, melyet most ti is letölthettek.
Kiegészítések a listámhoz – avagy mit? miért?
A Honvédkórházban szültem mindkét csemetémet, és ott külön szabályok vonatkoztak a szülőszobára, hogy mit lehet oda bevinni (illetve kell) és mit nem. Ezért úgy döntöttem, hogy helyszín/téma szerint csoportosítom a szükséges kellékeket.
A csomag tetejére érdemes odakészíteni a szülőszoba által elvárt iratokat vagy egyéb ruhákat, hogy rögtön elő tudjuk kapni, ha megérkezünk (érdemes elmenni egy szülőszoba látogatásra – nekünk például rögtön az ajtóban benti papucsra kellett váltanunk).
Érdemes felmérni a szülészeti osztály „felszereltségét” is, mert nekem például evőeszközt és WC papírt is kellett bevinnem magammal, de a pelenkázáshoz popsitörlőn és pelenkán kívül másra nem volt szükség. A köldökcsonk ápolásához szintén megkaptunk mindent, így arról sem kellett külön gondoskodnom. Sőt, még plédet és pártedlit is adtak a babáknak.
A szülőszobára nálunk lehetett bevinni szendvicset és innivalót is. A szendvics főleg apának jön jól (pláne, ha éjszakai szülésről beszélünk, mint nálunk mindkét esetben), anyának pedig a mentes víz javasolt. Az édes üdítőitaloktól általában összeragad a szánk, így még rosszabb a levegővétel, a buborékos víz pedig nem biztos, hogy jó a pocakunknak, így a sima a legjobb szerintem. Apa persze szíve szerint választhat. 🙂
Nálunk a felvételt követően megtörténtek az előkészületek. Itt nem adtak külön kórházi „köntöst”, lévén, hogy nem császáros voltam. A saját hálóingembe öltöztem át és abban szültem. A szülést követően pedig le lehetett zuhanyozni, így a tusfürdő és a törülköző is előkerült már a szülőszobán. Érdemes plusz hálóinget betenni, hogy zuhanyzás után átöltözhessünk. (Amire már nincs szükség, apa nyugodtan haza is viheti.)
Bugyik terén, kipróbáltam az egyszer használatos verziót, de el kell árulnom, alig vártam, hogy áttoljanak az osztályra és lecserélhessem, mert szörnyen lötyögött és nem bírtam elviselni az anyagát sem. A második gyermeknél már rutinos voltam, így a szülőszobára vittem be egy piros bugyit, utána pedig olyanokat használtam, amiket amúgy nem sajnáltam (mindegyik színes volt). Aki ragaszkodik az eldobható verzióhoz, annak javaslom, hogy otthon tesztelje, hogy jó-e a méret és sikerül-e megszoknia az anyagát.
LETÖLTHETŐ KÓRHÁZI CSOMAG LISTA
[widgetkit id=95] |
A Tena Lady betét ajánlott közvetlenül a szülés utáni órákra, de érdemes bedobni a csomagba egy nagy csomagos sima betétet is, mert nem biztos, hogy végig szükség lesz a Tena-ra. Tény, hogy gátmetszés esetében a Tena puhább ülési felületet biztosít, de szerintem ezzel nem sokáig foglalkozik az ember. 🙂
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem tudok aludni a kispárnám nélkül. 🙂 Nem volt mese, annak be kellett férnie a csomagba. A szoptatós melltartók és melltartó betétek pedig jó szolgálatot tettek a gigantikusra duzzadó melleimnek. Nélkülük nem tudom hogy bírtam volna….:)Mellszívót már második szülésem alkalmával vittem magammal, mert tudtam, hogy hamar belövell a tejem és rengeteg lesz belőle. Így megelőztem a melleim begyulladását.
Zoknit csak a fázósabbaknak ajánlok (illetve hosszú ujjú hálóinget), mert általában a szülészeteken a babák miatt a 24 fokot tartják. Én az ujjatlan hálóinges verziót választottam zokni nélkül, de még így is sokszor majdnem megsültem a hormonlöketek hatására.
Törülköző esetében legyen nálatok egy rendes méretű és egy közepes méretű az intim területekre (ez ha lehet, legyen sötét színű, az esetleges foltok miatt). Aki szeretne, még bedobhat külön egy kéztörlőt is.
A babának mint írtam, a köldökcsonk ápoláshoz mindent biztosított a kórház, sőt még popsikrémet és böfikendőt is adtak a kis „ágyacskájukba” a fejük alá. (Azon ne lepődjön meg senki, ha a szülés után gyermekét egy magasított bevásárlókocsi-szerűségben fogja viszont látni, ami gurul, így ezt tologatva lehet közlekedni majd az osztályon. Kézben csecsemővel sétálni szigorúan tilos.)
Az újszülött ruhatárát évszaknak megfelelően állítsuk össze, és vegyük számításba, hogy még egy plusz takaró is kerül rá a 24 fokos kórteremben, így ne nagyon vigyük túlzásba a meleg ruházatot. Rekkenő hőségben bőven elég rá egy rövid ujjú és rövid szárú rugdalózó, a legnagyobb cidriben pedig egy ujjatlan body rugdalózóval (vagy hosszú ujjú body egy pántos rugdalózóval). A patent nélküli „divatruhákat” felejtsük el, úgyis össze-vissza csúszkál a csecsemőn, ami a kezdő anya dolgát is megnehezíti, valamint a babának sem jó (már csak azért sem, mert a köldökcsonkja kivillanhat a felső alól).
Pelenka terén a legelőnyösebb a köldökcsonk kivágásos verzió az első 2 hétre (persze van, akiknél előbb leesik). Ha erre külön nem akarunk áldozni, akkor otthon bontsuk ki a csomag pelust és vagdossuk be mindegyik darabot elöl, köldök tájékon, háromszög vagy trapéz alakban. Hálásak lesztek még magatoknak ezért! 🙂 (De aki nagyon laza és rutinos akar lenni, az fogja, és pelenkázáskor lehajtja a pelus első részét – ez azért nehezebb, mert lehet oltári nagy is a pelenka a babára, és ilyenkor még a feladással is szenvedhetünk, nemhogy még a lehajtogatással.)
A pelenkázások alkalmával én mindig bekentem a gyerekeimet babaolajjal vagy gyógyszertári testápolóval (ki mire esküszik), mert mindkettőjüknek volt a hajlatokban bőrhámlása. (A hámlás természetes ilyenkor, csak hamarabb rendbe jön, ha kezeljük a megfelelő szerekkel – lehet kifaggatni védőnőt/gyerekorvost).:) Sudocrem eszméletlen jól kezeli a piros popsit és az esetleges bőrpírokat, így az mindig van nálam.
Szoptatáshoz mindig használtam egy böfikendőt, plusz egy előkét, mert nekem mindkét gyerekem nagyon mohón evett és folyt állandóan a szájuk mellett is az anyatej, így hamar eláztatta a ruhájukat. Ezért előkéztünk plusszban. 🙂 A cumisüveget pedig azért vittem be, mert amíg nem lövellt be a tejci és kevésnek bizonyult az előtej, addig adtak a kórházban „babakaját”, amit a saját üvegünkből itattam meg velük.
Őszintén megmondom, hogy én egyik gyerekem kezére sem húztam kesztyűcskét. A körmük újszülöttként rettentően puha, és le is van tapadva (úgy értsétek, hogy amit te már levágsz a körmödből, mert megnőtt, az nekik még mindig oda van nőve a bőrhöz). Kimondottam csak az ujjacskájuk végén állhat ki „éles” körömrész, amit én szépen lecsippentettem nekik (körömolló vagy körömcsipesz segítségével). Aztán ahogy szépen idővel leváltak a körmeik a bőrről, folyamatosan csipkedtem le a karcolós részeket. Így nem kellett kesztyűzni, hadd érezzenek szabadon a kis kezükkel!
A hazaúthoz a ruhát nem vittem be a kórházba, csak összekészítettem apának. Így amikor jött be értünk, csak felkapta az autós hordozót, amibe bekészítettem a ruhácskákat és egyebeket. Ezzel is helyet spóroltam magunknak a táskában.
Természetesen minden nap kell majd valamiért ugrasztani apát, de jobb, ha ezt megszokja, hiszen ezentúl jó ideig ő lesz a „Valaki”, akinek le kell ugrania a boltba csak egy kis ezért, vagy csak egy kis azért. Így, ha a várandósság alatt nem zargattátok a kívánságaitokkal, jobb, ha lelkileg felkészítitek, hogy bizony, innentől kezdve komoly futkároznivaló fog rá várni! 🙂
Az olvasás közös élmény:
Ha tetszett oszd meg másokkal is!
