Kivel van baj ilyenkor: a gyerekkel, a szülővel, vagy az iskolával? A gyereked iskolai éveit képtelen leszel semlegesen megélni. Lesz fent, és lent. Abban már előre biztos lehetsz, hogy a gyereked találkozni fog az iskolai szorongás valamelyik formájával, bármennyire szeretnéd megmenteni tőle.
Az iskola előtt
Mindenki nagy reményekkel, és izgatott elvárásokkal indul neki. Az eleven, cserfes gyereked, aki lehet, hogy már unja az óvodát, és alig várja, hogy elsős legyen. És Te is, aki megpakolod a kedvenc mesehőseit ábrázoló füzetekkel, megveszed a jó minőségű ceruzákat, festékeket, gyurmát, és ki tudja mi mindent, amit elsőben előírnak. Azt reméled, hogy majd szépen megy neki a rajz, ügyesebben kanyarítja a betűket, mint Neked sikerült annak idején, és hát persze, hogy az egyik legokosabb és / vagy legügyesebb lesz az osztályban.
Az ő megmérettetése a Tiéd is, szülőként, ezért hiába izgatott a gyerek legalább annyira, mint Te, mégis igyekszel „jó példával” elöljárni, és magabiztosnak mutatkozni.
Aztán elkezdődik az a 8+4 éves időszak, ami meghatározza a jövőjét.
Az iskolában
A gyermek szép lassan találkozik az elvárásokkal. Ahelyett, hogy játékosan, érdekes dolgokat tanulnának, mit tapasztal? Nem állhat fel, nem szólhat bele az órába, bár neki is van véleménye, dolgozatokat ír, amit osztályoznak. A tanárok azt jutalmazzák, aki stressz helyzetben is jól teljesít, és kialakul a verseny. Ki ír 100%-os dolgozatokat? Ki a legjobb a szavalóversenyen? Kinek a legjobb a magatartása? Mivel szembesül ilyenkor?
Hogy lehetőleg NE hibázzon, és úgy gondolkodjon, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Mert például, ha fekete virágot rajzol, jobb esetben „olyan nincs”, rosszabb esetben szólnak Neked, hogy a gyerekkel valami baj van, szakemberhez kéne vinni.
Otthon
Valahol mélyen talán meg sem lepődsz, mikor a gyerek kijelenti, hogy nem szeret tanulni. Hiszen ki szeretett? Kit érdekelt az a sok száraz, unalmas tény, amit az iskolában tömtek a fejébe? De a mi gyerekkorunkban még számított az érv, hogy „nem lesz belőled semmi”, ha nem tanulsz.
A mai gyerekeknek viszont már kezdettől fogva „a legjobb barátjuk a Google”, és ha valamit nem tudnak, vagy nem értenek, egyszerűen rákeresnek. Ahogy, valljuk be magunk között, mindannyian. Mi sem abból élünk már rég, amit annak idején az iskolában megtanultunk. „Akkor minek tanuljak?” kérdezheti teljes joggal a gyereked. De mit lehet erre válaszolni? Mert fontos? Mert ezen múlik, hogy jó iskolában tanulhatsz-e tovább? Mert ezen múlik a jövőd? Mert ettől leszel okosabb? Ettől fogsz jobb jegyeket kapni? Ettől lesz majd felnőttként jobb munkád?
Igen, ezek mind lehetséges válaszok. De akkor meg az a kérdés, mennyire érdekel ez még egy 10 éves gyereket?
Mit okoz ez az egész iskolai tortúra a gyereknek?
A gyerekek többségének ugyan nincsenek illúziói az iskolai tanulással kapcsolatban, valahol mégis érzik, hogy ez fontos, ezért igyekeznek többé-kevésbé tanulni. Jönnek a dolgozatok, felelések, telnek az évek. Vagy beállnak a sorba, és megfelelési kényszerből „szépen csinálják”, ami nem kevés szorongással, izgulással és teljesítmény kényszerrel jár. Vagy beállnak egy „szükséges minimum” szintre, amiért otthon még épp nem piszkálják őket, de valójában nem érdeklik a tantárgyak. Bár ők is szoronganak, ez mégsem látszik rajtuk. Ők inkább azon szoronganak, hogy a zéróhoz közeli tanulással, az órán összeszedett tudásmorzsákkal vajon meglesz-e a kettes, az éppen szükséges minimum, vagy sem.
Ki a hibás mindezért? Kire mutogassunk?
Az oktatási rendszerre? A tanárokra? Magunkra? Az élet elvárásaira? Az értelmetlen és időrabló, gyakorlati tudást mellőző tananyagra? A gyerek „lustaságára”, „életképtelenségére”?
Valójában semmi értelme másokra mutogatni, vagy magunkat hibáztatni. Bármelyiket tesszük a kettő közül, egy dolog biztosan nem változik: a gyerek szorongása. Hosszú távon akkor jár a legjobban, ha inkább közvetlenül az ő problémáival törődsz!
De hogyan oldjuk a szorongását?
Szorongásoldó módszerek páldául:
– Sport: Olyan sportot válasszunk, amit a gyermekünk szeret!
– Gyermekjóga
– Komplex mozgásterápia
– Lovaglás
– EFT
A gyerek iskolai szorongását azzal oldhatjuk legjobban, ha tudja, és érzi, hogy minden körülmények között szeretjük, és elfogadjuk őt. Ettől fogja biztonságban érezni magát.
Emellett jó, ha tudja, miért jár iskolába. Fontos, hogy megtalálja, és fent tudja tartani magának a tanulás iránti motivációját.
1. Segíts neki megőrizni a nyitottságát a világra
Azok a gyerekek, akik elvesztik a nyitottságukat, akár szorongásból, akár motivációvesztés miatt, nem, vagy nehezebben találják meg az életcéljaikat.
2. Tanítsd meg a stressz kezelésének képességére
Sokszor találkozhat a gyerek olyan tanárokkal, vagy osztálytársakkal is, akik félelmet keltenek benne. Ilyenkor érdemes őt felvértezni, hogy kezelni tudja a stresszt és a félelmetes(nek tűnő) helyzeteket. Ehhez találjatok jó kis stresszcsökkentő technikákat, amit akár együtt is használhattok.
Az egyik ilyen módszer az EFT, amit mi is szoktunk gyerekeknek és szülőknek tanítani.
3. Nem a jegy (vagy a teljesítmény) számít
Az ő jegyei, és eredményei a Te eredményeid is. Legalábbis gondolhatod így. Ha ő jól teljesít az iskolában, az a Te szülői képességeid, és teljesítményed is visszaigazolja. Nemcsak ő tanul jól, de Te is jól fejleszted, motiválod őt ( = jobb szülő vagy).
Ha így gondolkodsz, ez valószínű nemcsak a gyerekre, hanem Rád is nagyobb nyomást gyakorol.
De hidd el, hosszú távon az osztályzatoknál sokkal fontosabb, hogy legyenek céljai, szeresse és elfogadja magát, és megtalálja a helyét.
4. Lépj ki a keretekből a gyerekkel együtt
Nem az iskola az egyetlen terep, ahol a gyerek felkészülhet az életre. Merjetek más irányba is nyitni, ami közel áll az érdeklődési köréhez, és ahol nagyobb önbizalomra tehet szert.
Egyik kedvenc példám egy kisfiú, aki egy főváros közeli helyen élt a családjával. Neki az állatok szeretete, gondozása segített az önbizalma helyrehozatalában, szorongása oldásában, miközben a szaporulat értékesítéséből önálló keresete is lett.
Az EFT-s tanácsadásokra csak a komoly szorongások oldásához volt szükség, a többit megoldotta magának az állatok aktív gondozásával.
5. Töltődjetek fel
Egy szorongó gyerek olyan, mint egy hervadó virág. A félelem elszívja az energiáját. A természet közelsége, napfény, fák, mozgás természetes környezetben feltölti a gyerek lelkét. Ahogy a felnőttekét is. Ez még akkor is így van, ha már teljesen elszakadtunk a természettől.
Ha segítségre van szükségetek, keressetek minket bizalommal: csaladbanutazunk.hu
