Amikor gyermekünk feláll és elindul, egy időszak véget ér melyet egy újabb izgalmas periódus követ. Minden szülő várja már azt a pillanatot, amikor csemetéje feláll, majd kis lábacskáit rakosgatja egymás után. Bejegyzésünkben arról olvashatsz, hogy mire kell ügyelni a felállás során, és milyen eltérések mutatkozhatnak, illetve annak milyen okai lehetnek.
1. Ha a baba többnyire lábujjhegyen áll, a talpát nem vagy keveset teszi le.
Ennek okai lehetnek:
– laza izomtónus, az erőkifejtés ugyanis optimálisabb lábujjhegyen
– feszes izomtónus: letapadások az alsó végtag izomzatában, amelyek nehezítik a talp letételét
– korábban felismert csípőizeleti feszség, amit csak terpesz pelenkával korrigálhatnak, viszont az izomzat egyéb területein lévő letapadások megmaradtak
– feszes izomzatból származó erőteljesebb talpi fogó reflex, amely letapadásokat okozott
– nem megfelelő eszközök használata. Pl. rugós hinta, amelyben a talajról rúgta el magát a baba lábujjhegyen; bébikomp, amiben esetleg lábujjhegyen tologatta magát
Következmény:
– Achilles-ín zsugorodás
– lábujjhegyen járás hosszú évekig, esetleg felnőttkorban megfigyelhető még
– fáradékonyság a séta során
2. Kifelé forduló lábfejjel áll
Ennek hátterében a csecsemőkori laza tónusból eredő “kieső” kifelé forduló csípő áll. Ezt fokozhatja a “házi feladatként” feladott csípő kifelé körzéses gyakorlat is, illetve bármi, ami túlzott kifelé irányt okoz a csípőizületben.
3. Befelé forduló lábfejjel “csámpásan” áll
Háttere:
– feszes alsó végtagok
– túl laza alsó végtagok
– genetikai öröklődés
– hosszú nagylábujj, ami befelé kanyarodik
– méhen belüli kényszertartásból eredő izomletapadások
A “csámpa” felnőtt korban is megmaradhat.
4. Bedőlt boka, amikor a belső talpél a föld irányába fordul
Háttere:
– genetikai háttér
– laza izomtónus
– csecsemőkori kényszeres lábfej feszítgetés, melynek során a lábujjakat és a lábfejet kifelé feszíti a belső talpélt lefelé forgatja a baba. A bedőlt boka felnőtt korban is megmaradhat.
5. Csak az egyik láb van lábujjhegyen, a másik talpon, de nincs agyvérzéses háttér
Okok:
– csecsemőkori fejfordítási nehézségekből adódó törzs és csípőizomzati letapadás
– feszes izomtónus
Gógucz Lilla- DSGM szakgyógytornász
