Előrebocsátom, hogy ez most nem ökomami textilfanatik írása, tehát az eldobható pelusért rajongók is nyugodtan olvassanak tovább. 🙂 Jómagam a vegyes használók táborát erősítem, vannak hardcore moshatózós időszakaim, és van, hogy hónapokig feléjük sem nézek.
A zero waste életforma meglehetősen messze áll még tőlem, de azért a szelektív hulladékgyűjtés mellett odafigyelünk arra, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk – és hát mint tudjuk, a babák a legnagyobb környezetszennyezők az eldobható pelenkájukkal. Kivéve persze, ha mosható pelenkát használ az illető. De vajon tényleg jobban védjük vele a bolygót? Mi a helyzet a mosásukhoz használt vízzel, mosószerrel, árammal?

Ha megemlítetted már egy nagymamakorú személynek a mosható pelenkát, valószínűleg láttad az arcán a rémületet: „Csak azt ne!”, „Mennyit áztattam a hipóban a büdös tetrákat”, „Örülj, hogy feltalálták az eldobhatót.” Abszolút érthető, hiszen nem is olyan régen a mosható pelenka egyet jelentett a tocsogó, folyton fertőtlenítésre és vasalásra váró textilhalmokkal, melyekhez ormótlan gumibugyi dukált, ami légmentesen elzárta a levegő útját, biztosítva a pisiben pácolódást és a pelenkakiütéseket.
A modern kori mosható pelenkázás nem csupán a nagymamák körében vált ki élénk tiltakozást. Majdnem olyan megosztó és szájhabosító téma, mint az otthonszülés és az igény szerinti szoptatás. „Én aztán nem mosnám – mernemtudod, miről van szó – szerinted hülyevagyok? – nem, lusta vagy – én aztazidőt a gyerekemre – mért szerinted szaranyavagyok? – neménmondtam – tevagyaszaranya – akkor mossad a szarospelenkát.”
Mit kell tudni az eldobható pelenkáról?

Az egyszer használatos pelenka viszonylag új találmány, néhány évtizedes múltra tekint vissza. Mára többeknek ez a „hagyományos” pelenka, és meglepően sokan hiszik azt, hogy papírból készül. Holott elsősorban műanyag: polipropilénből, polietilénből és nátrium-poliakrilát golyócskákból áll. Többek között. Lebomlási ideje minimum több száz év, és nem csekély az a mennyiség sem, amelyet egy átlagos gyerek elhasznál: 4000-6000 darab.
„Elriasztott a gondolat, hogy mennyi kemikáliát kell a műanyag pelusnak tartalmaznia, hogy benne maradjon a pisi, ráadásul szagtalanul, s hogy abban ücsörögjön a csemetém, na ne! Mai napig csudajó érzéssel tölt el, hogy nem dobok ki zsákszámra használt pelusokat”. (Szofi)
Gyakori érv az eldobható mellett, hogy szárazon tartja a baba bőrét. De milyen áron? A nedvszívó mag olyan jól szívja a nedvességet, hogy a kicsi bőréből is kivonja azt – ezért kell krémezni minden egyes pelenkázásnál.
Nyilván nem az ördögtől való az egyszer használatos pelus. Utazáskor, hasmenős vírusnál szuper, hogy van – végül is erre kellene használni. De miért mennénk vissza az időben, ha már feltalálták ezeket a szuper pelenkákat? Miért adnánk fel a kényelmet?
A modern mosható pelenka – egyszerűbb, mint gondolnánk!
Kép: Pinterest
Még gyerektelenként egy környezetvédelmi előadáson hallottam először a mosható pelenkáról, és teljesen meggyőztek az érvek. Olcsóbb, környezetbarátabb, és nincsenek benne káros anyagok. Ráadásul általában hamarabb lesz szobatiszta a gyerek, hiszen „érdekelt” lesz a pelenkanélküliségben a nedvesebb bugyor miatt.
„Én magam sem viselem el a műszálas ruhákat, akkor a gyerekemet pláne nem fogom nylon zacskóba bugyolálni, mert az kényelmesebb…” (Évi)
Mikor terhes lettem, hirdettem is fűnek-fának, hogy én bizony ki fogom próbálni a születendő lányomon. A reakciók hervasztóak voltak.
– Haha, azt hiszed, pici baba mellett lesz időd pelenkákat súrolni? Anyaként minden perc értékes, és a mosással töltött időt inkább a babára fordítsd!
– Tiszta kiütés lesz szegény, ázik majd a pisiben!
– És mi lesz a kakis pelusokkal? Fúj!
– Ha összeadod, hogy mennyit költesz pluszban vízre, áramra, mosószerre, nem biztos, hogy olcsóbban jössz ki!
Bevallom, elbizonytalanodtam, de szerencsére annyit olvasgattam egy alter anyukafórumon (első terhesség, haha, mindenre van idő), hogy hamar megtanultam a válaszokat a huhogóknak és szkeptikusoknak.
A fő kérdés mindig a mosás. Nem, nem kell hipó, sőt, tilos minden ilyen vegyszer használata. Vasalni sem kell. Ahogy én alkalmazom:
– ha csak pisis a pelus, bedobom egy fedeles vödörbe.
– ha kakis: minden pelusba teszek drogériákban is kapható papírbetétet, amelyet le lehet húzni a vécén a cuccal együtt. Anyatejes babánál, vagy ha a papírbetét nem fogja meg, kiöblítem a csap alatt, vagy ami még egyszerűbb: erős sugarú zuhannyal lecsapom a vécé felett. (Már ha elér odáig a zuhany, nyilván). Ezután mehet a vödörbe.
– itt két, maximum három napig tárolom, utána 60 fokon mosom. Ez elegendő ahhoz, hogy megölje a kórokozókat. A drogériákban kapható speciális fertőtlenítő öblítő, ezt időnként hozzáteszem a mosáshoz.
– kész.

„Ha abból indulok ki, hogy a nagyfiam elmúlt 3 és még pelusos, akkor a szeptemberben született ikreimmel együtt napi sok ezer pelenkától mentem meg a Földet. Amikor megszülettek, egyben láttam a napi termelt mennyiséget, ugye főleg hétvégén látszott igazán, amikor 0-24-ben itthon voltunk, és borzasztó volt és büdös. Ez csak az első lökés volt. Környezetmérnök leszek remélhetőleg nemsokára, így a háttérben folyó dolgokkal is tisztában vagyok/leszek. Nem érdekel az sem, ha ugyanannyira jön ki a anyagilag, mint az eldobóssal. Továbbá szeretek bíbelődni vele”. (Enikő)
Hogyan van erre ideje egy anyának? Tény, hogy egyszerűbb az eldobhatót kicserélni, ám ekkor számolni kell a megnövekedett szemétmennyiséggel, és az eldobhatót is haza kell hoznia valakinek a boltból. Az automata mosógépek korában pedig a két-három naponként plusz mosás nem jelent nagy feladatot. Tehát ne gondolja senki, hogy a gyerekem árván zokogva nő fel egy járókában, míg én óraszám önfeledten suvickolom a bűzös rongyokat.
Tényleg nem kell popsikrém? Tényleg. Legalábbis nem rendszeresen, mint az eldobhatónál a fentebb már vázolt okok miatt.
Nem kényelmetlen? Valóban gyakrabban kell cserélni a moshatót, mint az eldobhatót, de ne gondoljuk, hogy egy adag pisi után nedves pelenkában tocsog a gyerek. Ez ellen jó megoldás az úgynevezett szárazontartó betét, amely azt tudja, ami a nevében van: anyagának köszönhetően szárazon tartja a bababőrt. Nem kell sajnálni tehát a moshatós kicsiket, sőt, van olyan gyerek, akinek megváltás volt a textil az eldobható után.
„Végbéltályoga volt a 14 hónapos fiamnak, és a műtét előtt eldobható pelenkát használtunk. És még utána kb. 5 hétig, 3x visszatért a genny a sebre (vágásra). Egyszerűen nem volt más megoldás. Nem mondom, hogy nem szeretem a mosit és kényszer. De hát nem szeretek takarítani a betétről. De a gyerekért mindent! Bő 2 hónapja toljuk. Sikerrel! Belejöttünk. Megtetszett. Az, hogy ezáltal jót teszek a környezetnek, az már csak plusz. (Adrienn)
Miben különbözik a régi gumibugyiktól? Kaptam egyszer valakitől egy retró gumibugyit, ki is próbáltam valamelyik gyereken. Teljesen befülledt alatta a bőre, szóval nem is csoda, ha a nagymamák sikítanak a moshatózás hallatán. A modern mosható pelenkák két részből állnak: a külső, vízzáró réteg többnyire PUL-ból készül, amely valamennyire szellőzik, tehát nem fülled a bababőr. Alá kerül a textil, amelynek feladata, hogy felszívja a nedvességet. Ezek általában patenttal vagy tépőzárral rögzíthetőek, és nem körülményesebb feladni, mint az egyszer használatos pelenkát.
„Olcsóbb és környezetbarátabb. Na, és nem elhanyagolható az ortopédiailag helyes terpesz – ugyanis nálunk a családban volt csípőficam-gyanú, csípőprobléma. Nemcsak hírből ismertük a kengyelt és társait. Ezt akartam megelőzni az én lurkóimnál”. (Eszter)
Persze sokféle típus létezik, vannak az úgynevezett all-in-one pelenkák, ahol a külső és a belső egybe van varrva, ezek hasonlítanak leginkább az eldobható pelusokhoz. Nagy divatja van a csónakos mosható pelenkáknak, ezeknél a külsőben csónakszerűen kialakított részbe kerül a nedvszívó betét, amely akár lehet eldobható is – utazáshoz sokan választják ezt még a legharcosabb moshatózók közül is.

Mennyi az annyi? Tényleg megéri? Bár pontosan nem számoltam ki soha, sem az áram-, sem a vízszámlánk nem nőtt feltűnő mértékben, még akkor sem, mikor két gyereket pelenkáztam egyszerre moshatóval. Ebben a kérdésben csak a másutt fellelhető kimutatásokra hagyatkozhatom, ezek többnyire felére-harmadára hozzák ki a mosható pelenkázás során felmerülő költségeket, mintha eldobhatót használnánk. Persze itt is vannak végletek: sok menő pelenka ára a csillagos ég, ugyanakkor hatalmas piaca van a használt mosható pelenkáknak, így töredékáron megúszhatjuk a készletet. Itt egy jó kis kalkulátor.
„Az iszonyatos szemét, amit két pelusos termel, mellbevágó volt. 8 és 22 hónapossal kezdtem el mosható pelenkát használni. A másik, hogy nem kell popsikrém, nem állnak annyit, mint az eldobhatóban, egészségesebb nekik is. Kb. 1000 Ft jött ki plusz költségnek a vízre, váltottam öko mosószerre, ami olcsóbb lett, mint amit addig használtam. Amikor kiszámoltam, 6 Ft/pelenkára jött ki egy mosás, ebben ammóniamentesítés is benne van. A készletünk kb. 5,5-6 hónap alatt megtérült, azóta úgy veszek, hogy adok el pelenkát, mert jó a másodlagos piacuk is”. (Judit)
Árnyoldal? Mint említettem, vannak hardcore moshatózós időszakaim (voltam Selmecbányán vonattal, öt átszállással, nyolc hónapos gyerekkel, és vittem egy külön hátizsákban a moshatókat), és van, amikor annyira besűrűsödik az életem (négy gyerek mellett ez nem nehéz), hogy berakom szépen a szekrénybe a csinos bugyrokat, és meg sem állok a legközelebbi drogériáig. Sokszor zavar az is, hogy mivel a mosható nagyobb csomagot képez, nem tudok egyes ruhadarabokat feladni Andrisra, de hát persze a bolygó jövője vs. slim babafarmer meglehetősen szánalmas összehasonlítás. Így nyolc év pelenkás tapasztalatszerzés után azt mondom, hogy az ilyen helyzetekre jó megoldás az ökopelenka, amelynek az előállítása is környezetbarát, és sokkal könnyebben lebomlik. Most végre ebből is találtam egy jót, amelyik megbízható: nem ázik és minőségi. Vallom, hogy már azzal is sokat teszünk, ha csak napi egy pelenkát váltunk le moshatóra.
A tapasztalataik megosztásáért köszönet a Nyírségi mosható pelenka klub anyukáinak!