Nincs két egyforma gyermek, így nincs két egyforma nevelési módszer sem. Két éves volt a lányom, amikor a fiam megszületett. Én kis naiv hittem benne, hogy a mintagyerek lányomhoz hasonlóan nevelem majd a fiam. Aztán szembesültem a rideg valósággal: ami a lányomnál bejött, a fiamnál nem. Elkezdtem figyelni, figyelni, és figyelni….mígnem a fény felgyulladt bennem,és bebizonyosodott: minden gyermeknek megvan a maga kódja. Egy kapcsoló, amit meg kell fejteni, és érteni kell.
Hiszek abban, hogy nincs rossz gyerek, csak tehetetlen szülő. Óriási kihívás és feladat: megtanulni a gyerekek nyelvén beszélni. Minden gyereknek megvan a saját nyelve, amit meg kell ismerni és tanulni. Ehhez pedig rengeteg türelemre és energiára van szükség. Egyfajta befektetés: amennyi energiát belefektetsz kisgyermekkorban a gyermekedbe, az mind megtérül. Persze, a legegyszerűbb módja legtöbbször, a gyereket hibáztatni: ” Olyan rossz gyerekem van!” – hallani sokszor. Nem, sajnos azt kell mondanom, nem a gyerek rossz, csak egyszerűbb a saját nevelési hibánkat a gyerekre hárítani. Egy gyermek az édesanyja árnyékában növekedik, fejlődik. Amit tőle kap, legyen szó szeretetről, kedvességről, félelemről, bármilyen érzésről, az az édesanyából ered.
[quote width=”auto” align=”none” border=”#b94783″ color=”#444″ title=” „]
Egy teszt: kezdd el figyelni a gyermekeket: a jellemüket, viselkedésüket, hangulatukat, reakcióikat. Csak figyelj! Aztán figyeld meg az anyukájukat…A gyermek az anya tükörképe, azt mutatja, amilyen az édesanyja. (vagy aki a legtöbbet vele van)
[/quote]
A gyerekeimen kiskoruktól kezdve a következő módszert alkalmazom: Ha valami problémám van a a gyerekkel, nem bírok vele, hisztis, agresszív, először is önmagamban keresem a hibát. Leülök, és végiggondolom, hogy mi okozza azt, hogy a gyerek nyugtalan, és kezelhetetlen. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy 100%- ban bebizonyosodik, hogy velem van olyankor a gond. Az én problémáimat kivetítem a gyerekekre, ilyenkor én változom meg, nem is ők. A legegyszerűbb módja, hogy rendezzük a kapcsolatunkat, ha én magam változom. Nincs olyan nagy probléma, amit a gyermeked iránti szeretet ne küzdene le! A változás pedig azonnal észrevehető. Mielőtt a gyereket hibáztatnád, hogy „Milyen rossz” érdemes magadba nézni egy kicsit. A gyermek az anya tükörképe, olyan, mint Ő!:)
Ami az én nevelésemben bejön, nem biztos,hogy nálad is az lesz a megoldás vagy a harmadiknál. Azonban ha megfigyeled a gyermeked reakcióit, viselkedését, energiát fektetsz a nevelésbe egészen pici korától kezdve, később napról-napra könnyebb dolgod lesz. Igen, ez azt jelenti, hogy mondd el 100-szor, hogy mit szabad és mit nem szabad. Ülj le vele játszani, akkor is, ha nincs kedved, ha nincs kimosva a szennyes, ha a mosogatás ott vár rád…Megéri! A gyermekek játékosan tanulnak, és rád van szükségük! A gyerekeket kiismerni könnyebb, mint gondolnád, ha pedig megtanulsz a nyelvükön beszélni, roppant könnyű dolgod lesz. Ehhez azonban hinni kell önmagadban, és következetesnek kell lenned.
A szeretetteljes nevelés erejében hiszek, amibe a szigorúság belefér. A szigorúság, és következetesség nem egyenlő azzal, hogy rossz anya vagy. Egy példa. Ha a gyerekem véletlenül elfelejti hogy velem beszélget, és ingerülten követelőzik, vagy hisztibe kezd, még mielőtt belemerülne a szerepébe beküldöm a szobájába, tudatosítva, hogy, nem haragszom rá, nagyon szeretem, de nem vagyok hajlandó mindezt végig hallgatni. Ha jó kedve van, és megnyugodott jöjjön ki bármikor, nyitva hagyom az ajtót, ne érezze magát rossznak.
{adselite}
Hiszek abban, hogy bocsánatot kérni nem szégyen, még egy 2 évestől sem. Megtanultam bocsánatot kérni. Ha mondjuk ki nyíltan „hülye vagyok”, először is bocsánatot kérek a gyerektől. Mert igen, nem tudok állandóan „happy mami” lenni, bár egészen közel állok ehhez az állapothoz, van amikor elszakad a cérna, és felemelem a hangom…és bevallom van, hogy nem jogosan. Amikor teljesen máshol járnak a gondolataim, lekötnek a saját problémáim, és miután én vagyok egész nap a gyerekekkel, előfordul, hogy rajtuk csattan. Azonnal észreveszem magam, bocsánatot kérek, megpuszilom őket, és rendezem magamban a dolgokat.
A legfontosabb dolog, hogy higgyél önmagadban, és figyeld a gyermeked reakcióit! Beszéljetek egy közös nyelvet, így az anyaság könnyebb, mint gondolnád!:)
