Az előző alkalommal arról írtam, hogy miket nem vennék meg újra, ha most lennék várandós az első kisbabámmal, most viszont azokat mutatnám be, hogy mik lennének azok, amiket újra beszereznék.
Légzésfigyelő: Tegye fel az a szülő a kezét, aki az első gyermekénél nem állt a kiságy mellett és figyelte, hogy vajon a kicsi vesz-e levegőt. Jó, talán az apukák nem, de szerintem nincs olyan édesanya, aki ne tette volna meg legalább egyszer. Éppen ezért, nekem nagyon megnyugtató érzés volt, hogy akkor, amikor én is lefeküdtem aludni, biztos lehettem benne, hogy bármi van, egy gép figyelmeztet. Az elfelejtett kikapcsolásokon kívül nem volt szerencsére egyetlen alkalom sem, amikor bejelzett. A következő gyermekünknél is majd hasonló eredményre számítunk.
Bébiőr: Nekünk egyben volt a légzésfigyelővel, de lehet ezeket külön is kapni. Mi biztosan most is kettő az egyben változatot választanánk. Emeletes házban lakunk, és hihetetlen kényelmet és nyugalmat biztosított, hogy akár az udvaron is kint ülhettünk, tudtuk, hogy biztos meghalljuk majd, ha Parik sírni kezd. Ráadásul mi a családi nyaralásokra is mindig magunkkal vittük, ahol szintén nagy hasznát vettük.
Kamera: Másfél éves volt a kisfiam, amikor a férjem kitalálta, hogy most nagyon akciós áron muszáj beszereznünk egy telefonnal összeköthető kamerát. Úgy gondoltam, hogy ennél feleslegesebb dolgot már nem is tudnánk venni, de ráhagytam, hogy magától jöjjön rá. Gondoltam, hogy ha ez megtörtént, majd eladja, és akkor nem bukunk rajta sokat. De azt kell mondanom, hogy tévedtem. Nagyon megszerettem ezt a kis kütyüt. Igazából sok mindent meg lehet tudni a gyermekünkről. Nálunk sokszor fordult elő, hogy beszélgetett, és amikor ránéztük láttuk, hogy fekszik, és teljesen jól elvan. A másik nagy előnye, hogy bármikor, bármilyen helyzetben rá lehet nézni, ha esténként kimozdulunk, hiába vigyáz rá valaki, megnyugtató, főleg az első pár alkalommal, ha ránézhetünk és látjuk, hogy nyugodtan alszik otthon.
{adselite}
Pelenkakuka: Szeretem, hogy nem kell minden egyes kakis pelenkával egyből a kinti kukához szaladgálni. Persze, biztos van rá egyszerűbb, talán olcsóbb mód, talán, ha a szagosabb csomagokat egyesével bezacskózzuk, ugyanezt a hatást érhetjük el. Nem tudom, nem próbáltam. Nálunk a pelenkakuka a tuti.
Fisher Price játékok: A legtöbb gyerekjáték, vagy igazából bármilyen gyerekekkel kapcsolatos termék néha egy kicsit túlárazott lehet. Persze azért mindig érdemes megnézni, hogy ár-érték alapján megéri-e. Nekünk nem volt olyan játék ebből a márkából, ami ne lett volna telitalálat. Hosszabb, rövidebb ideig, de mindegyik lekötötte. Volt olyan is, amit karácsonyra kapott, de csak a következő nyáron kezdett el vele igazán játszani, de mindennek eljött a maga ideje. Nem mellesleg, mi is nagyon kedveltük őket a férjemmel, mert szerintem egy gyerekjátéknál az is fontos, hogy szülőbarát legyen, a Fisher Price játékok pedig nagyon kellemes hangokat adnak ki, ami sajnos annyira fülbemászóak, hogy például a Tanuló kutyus dalait hónapokig dúdoltuk akkor is, ha Patrik nem volt velünk. 🙂
Ezek abszolút megosztó termékek. Valakinek pénzkidobás, valakinek kincs. Ki-ki döntse el melyik táborhoz tartozik. Én mindenképpen a másodikba.;)
Még több bejegyzést a TesztelM Blog írójától itt találtok.
