Hurrá, kisütött nap, és hurrá egy újabb gordiuszi csomó. A nem túl hideg telet valahogy lazábban kezeltem, csak néha kellett újra tervezni, ha bejött egy kicsivel hidegebb, majd egy kis felmelegedés, majd újra a hideg. Ti mi alapján döntötök, abban, hogy mit adtok a gyerekre indulás előtt?
{adselite}
Azt értem, hogy boltba, sétához, játszótérre, autóba máshogy kell a kicsit felöltöztetni, de mikor elég, és mennyire vastag a túl vékony?!
Sokszor még azt se tudom, hogy én mit vegyek föl. Most már nem csak magamnak viszek plusz ezt és azt, hanem neki is. Séta közben lázasan fürkészem, a többi babakocsis lurkót, hogy rájuk mit adott az anyukájuk, majd összehasonlítom az én verziómmal, és az esetek többségében eltérő végeredményt kapok. A következő sétához átlagolok, majd legközelebb inkább már bepakolok A-B-C verziót is. Persze sose öltöztetem át, csak megnyugtat, hogy nálam van a fél ruhásszekrény.
Sose felejtem el az első öltöztetést
Az egyértelmű volt, hogy a kórházból „haza hozós” ruhának, nagyon cukinak kell lennie, de abba bele se gondoltam, hogy az időjárásnak is meg kellene felelnie. (akkor mázlim volt). Szentül meg vagyok róla győződve, hogy a kórház azzal vizsgáztatott, ha feltudom öltöztetni a gyereket csak akkor, mehetünk haza. Hát nagyjából háromnegyed óra alatt adtam rá, egy bodyt, egy tipegőt és egy sapkát. Próbálkoztam egy kiskabáttal is, de az már nagyon összezavart, így inkább jól betakartam, és irány a kijárat. A jól betakarom rész a mai napig az egyik mentőövem, így ha sietősen is kell indulni, egy takarót tuti viszek magammal. Az első sétánál, és télen sem okozott különösebb fejtörést, hogy mégis mit adjak rá. Valahogy ösztönösen cselekedtem. Kivettem pár réteget a szekrényből, és egy cuki hógolyóvá változtattam Jázmint. A sebességváltás szabályát alkalmazva, ahogy mentünk bele a télbe úgy adtam rá mindig egy kicsit melegebb holmit. Vajon a hirtelen jött jó időnél is jó megoldás lehet ez a trükk, és csak úgy, mint a visszaváltásnál itt is átugorhatom a fokozatokat, és megszabadíthatom több rétegtől is egyszerre? Vagy szépen fokozatosan kell szoktatni? Még magamról is nehezen veszem le a téli kabátot, hát még akkor róla.
Na de most komolyan. Mennyi az elég?
Én úgy gondolom, elég lazán kezelem ezt az öltözködési témát. Apuka meg még lazábban…Amikor viszont azt hallom a kedves apukától, hogy „jajj kislányom anyád már megint úgy felöltöztetett mintha Szibériában laknánk”, akkor elgondozok, és inkább ráhagyom, meg amúgy is majd én azt tudom. Jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy az első mondjuk 5 alkalommal, amíg be és ki szálltunk az autóból, majd tettünk nagyjából 5 lépést, akkor is feladtam a gyerekre minden kelléket, hogy pár perc után levehessem. Ma már csak jól betakarom, és nem csinálok belőle nagy ügyet.
Apuka féle öltöztetés: jó az, ami rajta van, adj rá egy kabátot, sapkát és mehetünk is. (újabban már sapka se kell, hát süt a nap…)
A kórházi sztorihoz hozzátartozik, hogy mostanra profin végzem az öltöztetést, Nem akadály, ha pörög- forog, vagy meg akar szerezni egy játékot miközben ráküzdök egy kisnadrágot, és nem kihívás az sem, ha hasra fordul, és úgy adom rá a bodyt, vagy a felsőt.
Összefoglalva, szeretnék egy olyan appot, amibe beírok egy két adatot és már ki is dobja, mit adjak a gyerekre. Amíg ez nincsen, marad a jól bevált bámészkodás, amit szerintem nem csak én alkalmazok… vagy mégsem?
