Nagycsaládosnak lenni külön műfaj. Pláne egy kívülálló számára!
Ha háromnál több gyereked vállalsz, készülj fel: többen bámulnak majd meg az utcán, mint fénykorodban, beszélgetések szakadnak félbe, ha belépsz valahová, és hitetlenkedő huhogásokat kell hallgatnod, mikor választ adsz a „neked hány gyereked van?” kérdésre.
1. De miért? Mindenkit ez fog érdekelni leginkább
Minimum négy gyerek – hát az bizony nem véletlen. Rejtélyes szekta? Titkos társaság? Vega? Paleo? Oltásellenesség? Otthonszülés? Esetleg CSOK-szédelgők? Ha ezen gyanúk eloszlanak, marad az általános megállapítás:
bátrak és/vagy felelőtlenek.
De hogy nem normálisak, az biztos.
2. Készülj fel az Össznépi Sajnálkozás általánossá válására
Szegény asszony! Én nem bírnám. Nekem már kettő is sok. Mi van, ha egyszerre betegek? Hogy tudod őket oviba-iskolába hordani? Magadra biztosan semmi időd nem jut. Mikor aludtál egyvégtében öt óránál többet? Nem félsz, hogy nem tudsz majd visszaállni a munkába? Nem hiányzik a felnőttek társasága?
Sajnálják ám a gyerekeidet is:
Egymást nevelik! Ennyi poronty mellett kizárt, hogy jut figyelem mindegyikre. Soha nincs nyugalmuk. Soha nem lesz saját szobájuk. A középsőknek a legrosszabb! Ők majd biztos meggondolják, hogy hány gyereket vállaljanak.
3. A hálószobatitkaid közbeszéd tárgyává válnak
Ti védekeztetek valaha? Mindegyiket terveztétek? A negyedik már csak becsúszott, nem? Ugye, milyen megbízhatatlan a naptármódszer?
Igen, biztos lehetsz benne, hogy ezeket a kérdéseket fel fogja tenni nektek az emberek egy része. A többiek meg a hátatok mögött sutyorognak róla.
4. Árgus szemekkel figyelnek – nem hibázhatsz!
Elkésel az oviból? Elfelejted a gyümölcsnapot? Még mindig nem regisztráltál az e-naplóba?
Nem csoda, ennyi gyerek mellett… De akkor minek vállalta???
Légy erős: ha kétgyerekesként elfelejtesz tojáshéjat küldeni technikaórára, az nem ugyanaz, mintha négygyerekesként elfelejted ugyanezt. A divatjamúlt kordnadrág vagy a retró kardigán másképp mutat az egykén, mint a nagycsaládban sínylődőn. Ez van.
5. Sokkal profibbnak gondolnak, mint amilyen valójában vagy
Ekkora családban csakis tökéletes konyhatündér, tüchtig háziasszony és gyerekbolond tyúkanyó lehetsz. Senki sem sejti, hogy az érdeklődésed nem táborozott le a mondókák szintjén, utálsz/nem is tudsz főzni, és nem vagy profi és rutinos a gyereknevelésben sem.
Ja: és nem, nem vagy önkéntes és sztahanovista bébiszitter „eggyel több vagy kevesebb, mit számít neki”-alapon.
Leginkább olyan vagy, mint a többi anya. Ugyanolyan, mint akinek egy van, vagy kettő. Vagy mondjuk hat. Bár… az azért mégis túlzás, nem? Hogy bírja vajon???? Szegény asszony! A hatodik biztos csak becsúszott…;)
