A jelenlegi helyzetben azt hiszem, nem csoda, ha a szorongás nem csak a felnőtteket érinti nagyobb arányban. Az elmúlt év szinte mindenkit megviselt így, vagy úgy, és a szülők különösen sokat szenvedtek a gyakori karanténoktól. Mindenki igyekszik megfelelni az elvárásoknak, de van, amikor azok egyszerűen túlnőnek rajtunk.
A kislányomra egyáltalán nem jellemzőek a dühkitörések, vagy a hisztik, ezért mindig mélyebbre ások, amikor ezeket tapasztalom rajta. Talán mondanom sem kell, az elmúlt néhány hónapban ő is többször kikelt magából. Iszonyúan sajnáltam és rettentő bűntudatom volt, ami akkor tetőzött, mikor a szemem előtt próbálta feldolgozni a helyzetet. Éppen játszottunk, én voltam a baba, ő pedig az anyuka. Anyuka fogta a telefont a kezében és közölte a babával: „mindjárt jövök játszani kicsim, csak gyorsan megírom ezt az e-mailt”. Hát, ez nagyon szíven ütött. Tudtam, hogy ez a valóság, sokszor elmagyaráztam neki a helyzetet, többször bocsánatot kértem, amiért várnia kellett, és amikor csak volt rá módom, kompenzáltam a körülményeket, de erre nem lehet felkészülni.
De vajon a te gyermeked is szorong?
A Verywell Family egyik szakértője, Sarah Rahal gyermekneurológiával foglalkozik, és összegyűjtötte azokat az intő jeleket, amiknek a segítségével a szülők észrevehetik a stresszt és a szorongást gyermekeiken:
Extrém ragaszkodás
A ragaszkodás teljesen normális és ösztönösen jelentkezik a szülő és a gyermeke között, de van, amikor tünetként tekinthetünk rá. A szeparációs szorongás is köthető valamilyen életkorbeli változáshoz, ám a későbbiekben az extrém ragaszkodás egyértelműen a szorongás, a stressz jele lehet. Ez különösen gyakori a családban bekövetkező, nagyobb változások idején.
Hogyan segíthetsz? A kicsik akkor ragaszkodnak valamihez, vagy valakihez extrém módon, ha úgy érzik, körülüttök minden instabil és változik. Ha van rá mód, fokozatosan kell a gyerekeket a változáshoz hozzászoktatni, pl. óráról órára növelni a távollétet, vagy minden nap csak egy kicsit adni a plusz rutinból. Eközben meg kell tartani a korábban bevált, működőképes határokat, tapasztalásokat, hiszen azokból is erőt és biztonságérzetet merítenek a gyerekek.
Alvásproblémák
Akárcsak a felnőttek, úgy a gyerekek esetében is egyértelmű tünet az alvásprobléma. Persze, nem kell minden esetben a stresszre gondolni, betegség, fogzás, növekedési ugrás, sok egyéb állhat a háttérben. De erre is gondolni kell, hiszen a kisgyerekek még nem tudják elmagyarázni, miért alszanak rosszul, vagy miért vannak rémálmaik. Sokszor éjjel jelentkezik az aggodalmuk, a napközben felhalmozott feszültség ilyenkor távozik – ha tud.
Hogyan segíthetsz? Amikor a kisgyermekek a nagy változások okozta stresszt megélik, akkor különféle tüneteket produkálnak és időre van szükségük, hogy ezekhez alkalmazkodjanak.
[quote width=”auto” align=”none” border=”#b94783″ color=”#444″ title=” „]A következetesség, a sok türelem és szeretet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy gyermeked legyőzze a stresszt és a szorongást, ezekre napközben nem lehet elég időt és figyelmet fordítani. [/quote]
A rémálmok, az alvajárás a gyermekkori stressz klasszikus jele, amiken az említettekkel sokat lehet enyhíteni. Megoldást jelenthet az éjszakai jelenléted, tehát a közös alvás (nem feltétlenül a felnőtt hálószobában), valamint az, ha egy hozzád köthető plüss, vagy párna, kendő veszi át éjszakára a „szerepedet”. Jelképesen megkérheted a gyermeked jelenlétében, hogy gondoskodjon az álma vigyázásáról, és legyen éjszakára ő is anyuka, hogy te kipihenhesd magadat.
Bepisilés
A nagyobb változások, különösen a veszteség érzése, vagy egy új testvér születése ösztönözhetik ezt a fajta szorongást és reakciót a kisgyermekekben. Az a nyomás, hogy „nagy” gyerekként viselkedjen, éppen ellenkezőjére késztetheti és előfordulhat, hogy a gyermek néhány területen visszatér egy korábbi fejlődéi szakaszba, amikor a dolgokat még könnyebben kezelhetőnek, biztonságosabbnak érezte.
Hogyan segíthetsz? Ez bizonyára nagyon frusztráló számodra is, de a kritizálás nem segít sőt, csak fokozza a stressz érzését. Ehelyett adj neki olyan feladatokat, amikre korából adódóan már képes, de mégis önbizalmat biztosíthat számára. Pl. segítsen neked levinni a szemetet, összepakolni, vagy vond bele a főzésbe, és persze sűrűn dicsérgesd.
Előfordulhat, hogy úgy érzed, nem tudsz enyhíteni a gyermeked szorongásán, és bizony megeshet, hogy igazad van. Még, ha a kiváltó okkal tisztában is vagy, nem feltétlenül lehetséges otthoni körülmények mellett kezelni a problémákat. Ekkor viszont nem érdemes várnod, hiszen a házi módszerek többet árthatnak, mint használnak, ellenben a szakértői segítséggel, aminek köszönhetően lehetőségetek van gyökerüknél elfojtani a szorongásokat.
