Bár az elmúlt évtizedek során a szexuális felvilágosítás gyakorlata nagyon sokat fejlődött, sok szülő számára még mindig kínosnak számít a téma. Pedig a nyílt, felvilágosult, őszinte beszélgetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a kamasz ne vesszen el a párkapcsolatok íratlan szabályainak útvesztőiben, hogy ne a média és ne a társak által felállított szabályok és elvárások szerint kezdje meg az aktív szexuális életét.
Nem szabad a feladatot halogatni, mert az a fiatal, aki otthon nem kap választ a kérdéseire, horribile dictu fel sem meri tenni a kérdéseket, az első körben az internethez fog fordulni feleletért, vagy még rosszabb esetben minden féle felkészülés nélkül kezdi el felfedezni a szexualitását, aminek veszélyeire nem tudjuk elégszer figyelmeztetni magunkat. Nem lehet a felvilágosítás csak az iskola feladata, akármilyen kényelmesnek tűnik a gondolat, a nemiség, a szex természetes mivoltát a gyereknek otthonról kell hoznia, az iskola feladata „mindössze” az egészségügyi, biológiai nevelés, a morális, erkölcsi kérdések felvetése és megválaszolása a szülők feladata. A magyar iskolákban nincs is kötelező szexuális felvilágosítás, ahol az iskola vállalja, többnyire futólag átveszik a főbb ismereteket, a nemi szervek biológiai funkcióit, de egyáltalán nem esik szó az igazán fontos kérdésekről: a nemi betegségekről, a partnerkapcsolatokkal járó felelősségről, a fogamzásgátlásról, a promiszkuitás veszélyeiről.
A statisztikák szerint a 15-18 éves fiatalak 45%-a rendszeres szexuális életet él. A párok háromnegyede nem védekezik az első alkalommal, nem esik át semmiféle felvilágosításon, sőt, a legfiatalabb réteg azzal sincs teljesen tisztában, hogy hogyan készül a gyerek, milyen módon eshet teherbe. A lányok fele nem rendelkezik ismeretekkel a szülésről, a születésszabályozásról a fiúk 80%-a pedig senkivel nem beszél az óvszerhasználatról vagy a nemi betegségek megelőzésének módjairól. Pedig az általános tapasztalat szerint, az a gyerek, akit kellő információ birtokában indítanak el a felnőtté válás felé nem csak később kezdenek szexuális életet élni, de sokkal felelősségteljesebben is vágnak bele. Dr. Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus szerint a korosztály testi és szellemi érettsége sajnos egyáltalán nem állnak arányban, többnyire az első élmény is egy baráti társaságnak történő megfelelési kényszer eredménye. Márpedig a fiatalok rengeteg tévhitet és téves információt osztanak meg egymással, amik katasztrofális következményekkel járhatnak. 
Az abortuszok száma Magyarországon az uniós átlag fölött jár, minden 1000 terhességre majd feleennyi megszakítás jut, aminek majd 20%-a tinédzserkorban történik. Dr. Veszprémi Béla szülész-nőgyógyász szakorvos szerint a fogamzásgátlók árának csökkentése és vénykötelességük eltörlése mellett a legnagyobb szükség a megfelelő felvilágosításra lenne, ami már az aktív szexualitás megkezdése előtt rendet tesz a gyerek fejében és mire kamaszként eljut a gyakorlati megvalósításig, pontos képe van arról, hogy mit tehet, mit nem és hogy milyen következménnyel járhat a felelőtlen testiség.
De akkor mikor is kezdjük el az a felvilágosítást? Hiszen már az egészen kicsi baba is ismerkedik a testével, érdeklődve nézegeti a nemi szerveit, összehasonlítja a szüleiével, a tesókkal, és amikor fizikailag is megérinti a szülők általában kétségbeesetten fordulnak segítségért, sőt, akár karakteres tiltással próbálja megakadályozni a gyereket. Pedig ezzel többet ártunk, mint használunk, a tiltás még több kíváncsiságot szül, a gyerek nem tesz semmi rosszat, egyszerűen csak érdeklődik a saját teste iránt, ahogy érdekli minden felfedezhető újdonság. A szemérmes szemlesütés helyett már egészen korán belevághatunk a feladatba, hiszen a 3 éves már gond nélkül megkérdezi, hogy valóban a gólya hozza-e a gyereket és ha igen, hogy kerül az anya pocakjába? Persze a válaszok mindig a gyerek szintjének megfelelőek legyenek, ebben a korban még nem kell akadémiai székfoglalót tartani. Egyszerűen csak legyél felkészülve, ne legyél zavarban, legyenek válaszaid és semmiképp ne térj kis a felelet elől. Már egészen fiatal korban sem, amikor pedig eljön a 7-9 éves kor, amikor már konkrét kérdésekkel fog hozzád fordulni, akkor meg már pláne nem, mert mástól fogja megkérdezni és egyáltalán nem lehetsz biztos benne, hogy az a válasz neked szimpatikus lesz.
Ha az segít, ne szégyelljük igénybe venni a szakirodalmat sem: a piciknek a Kisvakond sorozat Vakond és a Nyuszimama című könyvét ajánlom, ahol a lány nyuszi pocakja az esküvő után váratlanul domborodni kezd és hamarosan megszületik a három kis nyuszi is. Segíthet a Sehány éves kislány, főleg kislányoknak, ami egy bájos történeten át mutatja be a születés folyamatát.
7-8 éves korban az Első könyvem a szexualitásról c. könyv szemléletes, ugyanakkor vicces illusztrációi és könnyen emészthető szövege nyújthatnak támaszt, a homoszexualitástól a terhességig nagyon sok témát felölelve.
A szexualitás iránti igazi érdeklődés tulajdonképpen a 11-12 éves kor környékén kezd igazán releváns lenni. Viszont a 22-es csapdája, hogy ebben a korban a gyerek már nem kérdez, úgyhogy ha eddig nem történ valamiféle „alapképzés”, akkor itt már nagyon nehéz dolgunk lesz, ha el akarjuk kezdeni. A szülő ilyenkor már ciki, a beszélgetés kínos, a legjobb esetbe is egy „ jaaaj, anya, hagyjál már” válaszra lehet számítani és a kamasz már vissza is húzódott a csigaházába. Célszerű tehát, aha eddigre már az alapok le vannak fektetve és a folyamatos hétköznapi kommunikáció által adott lehetőségekre lecsapva építjük a mondanivalónkat. Egy szexuális tartalmú jelenet, egy csókolózó pár, egy elcsípett beszélgetés mind-mind kihasználható lehetőség a beszélgetésre a veszélyekről, a szexuális élet lelki hátteréről, a hűségről, a szerelemről. Ebben a korban én a Csajológia c. könyvet merem és tudom ajánlani, ami laza stílusban és nyíltan beszél olyan dolgokról, amit egy „nagylány” már nem kérdez meg otthon, akkor sem, ha egyébként jó és bizalmas a viszony.
A Magyar Védőnői szolgálat hivatalos kiadványa is nagyon hasznos olvasmány lehet, bár ez talán nem annyira fogyasztható a kamaszok számára, a szülőknek mindenképp nagy segítség lehet, hiszen nagyon részletesen kitér a szűrésektől az egészséges pszichoszexuális fejlődésig sok témára, nyugodtan inspirálódjunk belőle. A címe Beszéljünk erről… a szerző Dr. Gyarmati Tamás.
Érezzük magunkat nagyon szerencsésnek, ha gyerek kérdez (főleg ha kamaszról beszélünk), óriási bizalom jele ez, ne legyenek tabuk, mellébeszélés, kitérő válaszok, kínos csendek, a természetes reakció, a korának megfelelő releváns válasz, a nyitottság, a megértés az alapja annak a bizalomnak, ami az internet és a barátok helyett hozzánk vezeti majd, ha kérdése lesz. És semmi nem lehet fontosabb, mint a bizalom, semmi nem lehet elismerőbb, mint egy szégyellősen nekünk feltett kérdés, a tudat, hogy gyerekünk nem fél megosztani velünk a kételyeit, feltenni a kérdéseit és meg is hallgatja a választ. Ha ezt sikerült elérnünk, nagyobb dolgot nem is várhatunk az élettől és kijelenthetjük, jól végeztük a dolgunkat.
