Karácsonykor összegyűlik a rokonság, így exponenciálisan nő a „hogyan neveled ezt a gyereket” kritika és „kéretlen beledumálás” az anyaságodba. Ez óriási konfliktusforrás, és épp a szeretet ünnepén pompás lehetőséget ad arra, hogy irtózatosan összevesszünk.
{adselite}
Szeretnénk, ha szüleink látnák, milyen nagyszerű unokáik vannak, és akár minket, és egyben szülői teljesítményünket is elismernék – mert azért ebben csak gyerekek vagyunk még, vágyunk a dicséretre. Ez az álom, a valóság viszont az, hogy össze vagyunk zárva néhány órára, vagy akár néhány napra. A gyerekek napirendje fenekestül fordul fel, túl vannak ingerelve, nem tudnak eligazodni a sokféle rokon sokféle elvárásától, kevesebb velünk a kapcsolódás, sőt még csökken is a tolerancia szintünk, hiszen ciki lebőgni a rokonok előtt. Így aztán a hiszti esélye hegyomlásnyira nő. Ha a következőket megfogadod, meg tudod előzni a bajt.
1. Csökkentsd az elvárásaidat. Nem attól vagy jó szülő, mert a rokonaid azt mondják. Ha a gyerekeid szörnyen viselkednek, az nem azért van, mert csapnivaló szülő vagy, csak azt jelenti, hogy gyerekek, így ez is benne van a pakliban. Pláne, ha fáradtak, éhesek, túl vannak ingerelve. Ha támadás ér, emlékeztesd a rokonokat arra az időre, amikor te húztad ki a gyufát. Ezek szerint ők is megbuktak, mint szülők?
2. Nyugtasd meg a rokonokat, hogy tudod, mit csinálsz. Ne csípőből tüzelj, szánjál egy fél órát erre, és higgadtan magyarázd el nekik, miért épp ezeket a nevelési elveket vallod. Nekik is megvolt annak idején az esélyük, most a te időd jött el, és ugyanúgy ahogy ők, te is szeretnél a saját hibáidból tanulni. Azzal, ha kritizálnak téged a gyerekek füle hallatára, nagyon össze zavarják a gyerekeket. Köszönd meg az igyekezetüket, és nyomatékosan kérd meg őket, hogy igazodjanak hozzád.
3. Készítsd fel a gyerekeket. Nyomtass ki fotókat a rég látott rokonokról a gyerekek számára, mesélj előre minden újdonságról, amivel találkoznak majd (repülő, emeletes ágy, a tiétekétől eltérő szokások, kutya, betartandó szabályok a kínai vázára vonatkozóan, bármi.)
4. Amin nem muszáj, ne változtass. Amennyire csak lehetséges, ragaszkodj a szokásos napirendhez. A testi folyamataik, anyagcseréjük is ehhez igazodott, felesleges felborítani. Biztonságot nyújt, és az elkerülhetetlen újdonságokhoz való alkalmazkodást elősegíti.
5. Legyen idő megnyugodni. A kicsi gyerekek nagyon könnyen túlpörögnek, ezért nem érdemes rájuk haragudni, inkább igyekezzünk megelőzni azt. A nagy jövés-menésbe tervezzünk be chill out időket (pl.: meseolvasást, sétát a szabadban), amikor ki tudják ereszteni a gőzt.
6. Rád is szükségük van. Ne feledkezz meg arról, hogy bármennyire is élvezik a zsibongást a gyerekek, ugyanannyira igénylik a veled való kapcsolódást is. Nincs értelme az élmények kedvéért ezt halogatni, mert visszaüt. Legyen időtök egy kicsit egymásra is figyelni, hancúrozni, ölben ülni, összebújni.
7. Most sem érdemes az erőszakhoz nyúlni. A sok ember, élmény és túlpörgés miatt egy kicsit melósabb ilyenkor felvenni a kontaktust egy gyerekkel, és elérni, hogy ránk figyeljen, de amíg nem teszi, nem érdemes nevelni. Megéri a plusz energia. Nem tehet erről, ezért ne most nyúlj a keményebb büntetéshez, vagy az azzal való ijesztgetéshez. Ugyanúgy érvényes; ha tudtok kapcsolódni, hallgatni fog rád.
Ne várd, hogy tökéletes legyen az ünnep, és akkor minden rendben lesz!
Pethő Orsolya, pszichológus
Ha nevelési gondjaid vannak, itt kérj időpontot: www.kolyokszerviz.hu.
